DR. BORBÁS SAROLTA cikkei

Agresszív vagy közepes dózisú statinkezelés?
A statinok az utóbbi két évtizedben az orvostudomány jelentős gyógyszercsoportjává váltak, amellyel a súlyos kardiovaszkuláris események előfordulása csökkenthető lett. Először a dyslipidaemiák kezelésére alkalmaztuk, mert jól csökkentik az összkoleszterin- és az LDL-koleszterinszintet. Később a 4S (Scandinavian Simvastatin Survival Study) igazolta, hogy 20–40 mg simvastatin mérsékelte a kardiovaszkuláris morbiditást és mortalitást, és a simvastatint szedők összhalálozása is szignifikánsan alacsonyabb volt a placebocsoportéhoz képest.
Újabb mérföldkövet a HPS (Heart Protection Study) jelentett, amelyből kiderült, hogy iszkémiás szívbetegségben, a perifériás érbetegségben és a cukorbetegségben szenvedőknek – függetlenül a kezdeti koleszterinértéktől – szignifikánsan csökken a mortalitása, ha napi 40 mg simvastatint szednek. Időközben mind a primer, mind a szekunder pervencióban egyre alacsonyabb szinten húzták meg az összkoleszterin- és LDLszint célértékeit. A 2003-as európai prevenciós ajánlás és a magyar Kardiológiai Szakmai Kollégium ajánlása iszkémiás szívbetegeknél 4,5 mmol/l-es összkoleszterin- és 2,5 mmol/l-es LDLkoleszterin- célértéket javasolt. A National Cholesterol Education Program Adult Treatment Panel III(5) nagyon nagy kardiovaszkuláris kockázatúaknál (kardiovaszkuláris betegség és diabetes vagy dohányzás vagy metabolikus szindróma) az összkoleszterin-célértéket 3,5 mmol/l-ben, az LDLcélértéket 1,8 mmol/l-ben jelölte meg, mert a PROVE-IT (Pravastatin or Atorvastatin Evaluation and Infection Therapy – Thrombolysis in Myocardial Infarction) vizsgálatban akut koronáriaszindrómában igazolták, hogy az LDL-koleszterin- szint 1,8 mmol/l alá csökkenése kedvezően hat a kardiovaszkuláris események alakulására. Az ajánlást a magyar II. Terápiás Konszenzus Konferencia is elfogadta 2005 novemberében.