K.A. cikkei

Négy hátrányos helyzetű kistérségben, 3,7 milliárd forintos támogatással szerdán indul útjára a svájci projektként emlegetett népegészségügyi modellprogram. Papp Magor, a program szakmai vezetője szerint a praxisközösségek létrehozásával főként a megelőzés lehetőségei bővülnek, javul az esélyegyenlőség, s mindez alapja lehet majdan a teljes alapellátás megújításának.

Heteken belül egyszerűbbé válik a háziorvosok számára betegeik életútjának lekérdezése. Az alapjaiban már tavaly márciustól működő rendszer célja a párhuzamosságok, a felesleges vizsgálatok kiszűrése, valamint a páciensek terápiahégének nyomon követése.

A csütörtöki bértárgyaláson a teremben ülők közül senki nem vitatta, hogy a rendelkezésre álló, pillanatnyilag 30,6 milliárd forintot nem csak az orvosok, hanem általában az egészégügyiek bérére kell fordítani.

Betegség- és páciens- specifikus oltásokkal kísérleteznek például a szklerózis multiplex, a reumatoid artritisz vagy az 1-es típusú cukorbetegség ellen.

A kutatók külön kiemelik: a pozitív események elképzelése sokkal jobban hat, mint ha csak verbálisan gondolkodunk róluk.

A The New York Times riportja bemutatja, milyen összegeket fizetnek a gyártók, hogy a szívsebészek az ő eszközeiket válasszák. A beutaló kardiológusok, a kórházak gazdasági vezetői, illetve az esetleges állami korrupcióellenes vizsgálatot végző hivatalnokok is megkapják a magukét.

A nemzetközi szaktekintélyeket publikáció utáni peer-review-ra felkérő Faculty of 1000 sejtbiológia-fakultása a 2010-es év legfontosabb cikkének választotta a Kaliforniai Egyetem mikrobiológusainak cikkét, amely szerint a Salmonella enterica Typhimurium szerotípusa a megtámadott szervezetet immunválaszra készteti, majd az immunválasz egy speciális elemét saját légzése, növekedése céljából kihasználja.

Két harvardi pszichológus bebizonyította, hogy a boldogság titka az, amit a keleti filozófiák már évezredek óta tanítanak. Mindenki megtanulhatja a módszert, bár sok gyakorlást igényel.

A sajtótájékoztatón ismertetett és a Science-ben megjelent közlemény arról szól, hogy egy, a kaliforniai 10-es pH-jú és magas arzéntartalmú (200 µM) Monotóban élő baktériumfaj egyedeit laboratóriumban továbbtenyésztve a baktériumok, bár lassabban növekszenek, de nem pusztulnak el akkor sem, ha a táptalajukból teljesen kivonják az eddig életfontosságúnak gondolt foszfort, és egyre több arzént adnak hozzá.

Dennis Lo és kollégái, a hongkongi Kínai Egyetem munkatársai már 1997- ben felfedezték, hogy az anyai vérben vannak fetális DNS-darabok, most pedig bebizonyították, hogy az anyai plazma sejten kívüli DNS-ének 10 százaléka a magzattól származik, és az egész magzati genom képviselteti magát. 

Az intelligencia és az élettartam közötti korreláció olyan jelentős, mint a dohányzás ellentétes, élettartamot rövidítő hatása. Mi a pozitív összefüggés oka?

Az adiponektin AMP-aktivált proteinkináz felszabadítása révén szabályozza a sejt energiaháztartását, azonban eddig nem tudtuk, hogy az extracelluláris adiponektin hogyan indítja be az intracelluláris folyamatokat.

Mint Christine Iacobuzio- Donahue, a cikk vezető szerzője az Eurekalert. org-nak elmondta: elvégezték hét hasnyálmirigyrák és azok áttéteinek génszekvenálását, majd evolúciógenetikai módszerekkel megállapították, mennyi időt vehetett igénybe a mutációk kialakulása.

A kísérleti módszert Németh János professzor vezetésével a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikája vezeti be. 

Az ember–bélbaktérium– bélféreg hármas egység szimbiózisban létezik: kölcsönösen segítik egymást. 

Magyarországon három orvosi, egy pszichológiai és egy asztrobiológiai kutatócsoport foglalkozik az egészséget érintő, űrtudományhoz köthető témákkal.

A Neurosurgery című szaklap májusi számában a Johns Hopkins Egyetem két neuroanatómusa, Ian Suk és Rafael Tamargo folytatja a reneszánsz polihisztor, Michelangelo anatómiai tudásának magasztalását (May 2010; 66(5): 851–861).

A metilénkék akár csodaszernek is tekinthető, olyan sokféle módon használható fel a legkülönbözőbb betegségek kezelésében, sőt a kutatásban is.

A Journal of the American Medical Association egyik 1990-es számában Frank Meshberger belgyógyász már foglalkozott azzal, hogy a Sixtus-kápolna központi freskója, az Ádám teremtése magában rejti az emberi agy pontos keresztmetszeti képét, a legújabb felfedezés szerint pedig az oltár fölött elhelyezkedő, A világosság és a sötétség szétválasztása című festmény az agytörzs, a szemek, a látóideg és a gerincvelő tökéletes ábrázolását nyújtja – a teremtő logosz eredetének helyére, azaz Isten torkába rejtve.

A hatfős legénység, köztük egy orosz sebész és egy belgyógyász, valamint egy kínai megelőző orvostanász végig a Földön maradnak, a szimuláció a moszkvai Orvosbiológiai Kutatóintézetben zajlik (kooperációban az Európai Űrügynökséggel ) .

Egyelőre megjósolhatatlan, milyen hatással lesz az egészségügyi ellátórendszerre az a miniszteri bejelentés, amelynek értelmében összességében 30 milliárd forinttal kevesebb jut idén gyógyításra. A lapzártánk idején kormány elé kerülő, a szaktárca első embere által beterjesztett megszorító csomag elsősorban a gyógyszer- és a gyógyító-megelőző ellátásokra szánt büdzsét csökkenti jelentős mértékben. Bár Székely Tamás szerint az elvonást elsősorban az intézmények szerkezetátalakításából, racionalizálásából adódó megtakarításból finanszírozzák majd, szakértők szerint nem kizárt, hogy egyes intézmények akár csődbe is mehetnek az újabb intézkedések miatt.

Az egészségügyi ágazatot érintő megszorító csomagról írásunkat lásd a 2. oldalon.

Alig látott napvilágot, máris számos kritika éri a Székely Tamás egészségügyi miniszter nevéhez fűződő, a kormányzás következő két évére szóló feladatait, illetve a biztosítási rendszer átalakítását érintő elképzeléseket. A kabinet július 9-én elfogadta a Biztonság és partnerség: feladatok az egészségügyben 2010-ig címet viselő előterjesztést, egyelőre azonban igencsak kérdéses, hogy a szocialisták találnak-e olyan politikai erőt, amely a parlamentben is támogatja majd újra elővett regionális elképzeléseiket. Az egyeztetések mindenesetre már megkezdődtek.

Folytatás az 5. oldalon

Folytatás az 1. oldalról

Eredetileg június 30-ra ígérték annak az egészségügyi programnak az elkészültét, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kért az új egészségügyi minisztertől. Székely Tamás elképzelései csupán július 11-től olvashatók a szaktárca honlapján. A korábban csak prezentációként ismert 15 oldalas programban számos olyan elem visszaköszön, amelyekről Székely korábban már beszélt bizottsági meghallgatásán, illetve a Világgazdaság konferenciáján, amelyen hivatalosan is bejelentette a jelentős társadalmi ellenállást kiváltó, az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény „viszszavonását”.

A javaslat lényege

Egyebek között az olvasható ki belőle, hogy a jelenleg kisebbségben kormányzó MSZP visszatérne ahhoz a szakértőik körében már a 90-es években megvalósítani javasolt elképzeléshez, mely szerint az egészségbiztosításnak regionális szintre kellene kerülnie. A program úgy fogalmaz, hogy „a hatékony, ügyfélközpontú működés érdekében át kell alakítani az egészségbiztosító szervezetét: decentralizálásra, a regionalitás kialakítására van szükség”. Az új szervezetben a biztosító központi feladata lenne a többi közt az Egészségbiztosítási Alap kezelése, részvétel a költségvetés tervezésében és a zárszámadás elkészítésében, a központhoz tartozna a taj-számok képzése, a nyilvántartás vezetése, az igazolványok kiadása, az egyéni jogosultsági rendszer működtetése, de regionális szintre kerülne a szerződéskötés, az ellenőrzés és a szolgáltatókkal való szakmai kapcsolattartás. A régiókban megyénként, illetve kistérségi csoportonként lakossági ügyfélszolgálatokat működtetnének.
  A minőségibb ellátás, a szolgáltatók közötti verseny és az ellenőrzés hatékonyságának javítása érdekében – a már többször hangoztatott elképzelésnek megfelelően – Székely azt szeretné, ha növelhetné az egészségbiztosító szolgáltatásvásárlói szabadságát, amely nem zárná ki a szektorsemleges finanszírozást sem. Kérdés persze, milyen kritériumok alapján döntenék el, mely intézményekellátók nyújtanak „minőségibb ellátást”, ezt ugyanis a program nem definiálja.
  Az azonban bizonyos, hogy a miniszter felülvizsgálni tervezi a finanszírozást, a ma működő teljesítményvolumen-korlát rendszerét, s ezzel párhuzamosan az intézmények területi ellátási kötelezettségét is. Ebben a munkában a korábban bejelentettek szerint a Kórházszövetség segíti a szaktárcát.

Kritikai érvelések

Bár a feladatok között csaknem szlogenszerűen számos fontos kérdést megtalálunk – ilyenek például a népegészségügyi program folytatása, a nemzeti szakmai programok megvalósítása, az ellátórendszer folyamatos fejlesztése, a progresszivitási szintek és a súlyponti kórházak meghatározásának pontosítása, a rehabilitáció és az ápolás szakmai elvárásainak újrafogalmazása –, számos szakértő máris erős kritikával illette a leírtakat. Mihályi Péter liberális közgazdász például nem kommentálta ugyan részletesen a miniszter bejelentését, de annyit azért mondott, hogy „a dokumentum minden, az egészségügyben és az egészségügyért dolgozó ember számára inkább sértés, semmint koncepció”. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a Napkeltében egyebek mellett úgy fogalmazott: semmitmondó, tényeket nem, csupán általánosságokat megfogalmazó dokumentumról van szó, amely kormányprogramnak sem lenne jó. Hiányolta a források megjelölését, s úgy vélekedett: az volna a legutolsó csapás az ágazatra, ha az orvosok közvetlenül szerződnének a biztosítóval, ezzel ugyanis elveszítenék közalkalmazotti létüket.
  Csáky András, az MDF egészségpolitikusa lapunk érdeklődésére azt válaszolta: a parlamenti pártokat tudomása szerint egyelőre nem keresték meg az egyeztetés szándékával, de az Egészségügyi Bizottság elnöke, Kökény Mihály korábban ígéretet tett arra, hogy a parlamenti testület megtárgyalja majd a koncepciót. Csáky András nehezen értelmezhetőnek tartja, miért van szükség a regionális elvre, ha egységesen kell megítélni az ellátás körülményeit, s ehhez átírják a minimumfeltételeket és finanszírozási változások is várhatók. Konkrét véleményt az MDFtől akkor várhatunk, ha elkészül a tervezett változtatások kodifikált formája, amelyre az eredeti ütemezés alapján augusztus végén kerül sor. A kormány által elfogadott koncepció szerint összesen négy törvényt tervez megváltoztatni a szaktárca. Ezek között van a 2006-ban elfogadott kórháztörvény a társadalombiztosítási ellátásokra és a magánnyugdíjra jogosultakról és e szolgáltatások fedezetéről, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló jogszabály, valamint az egészségügyről szóló törvény is. Emellett azonban számos kormányrendelet módosítására is szükség lesz.

Ütemterv

A kormányrendeleteket saját hatáskörben módosíthatja a kabinet, a törvények megváltoztatásához azonban az Országgyűlés többségének szavazataira van szüksége a szocialistáknak, s ezzel jelenleg nem rendelkeznek. Kökény Mihály az esélyek firtatására vonatkozó kérdésünkre megjegyezte, mindezt az dönti el, hogy a szakmai racionalitás vagy a pillanatnyi pártpolitikai érdek kerekedik- e majd felül. Remélhetőleg nyitottak lesznek a felek, és más politikai erők javaslatait is elfogadják. Kapkodásra nincs ok, az Országgyűlés szeptember 15-én kezdi meg munkáját – mondta. Az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztálya ehhez képest érdeklődésünkre úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a széles körű társadalmi és szakmai párbeszéd „alapszakasza” 2008. július 10-től augusztus 15-ig tart, ezt követően összegezik a megfogalmazódó észrevételeket, javaslatokat – előreláthatóan augusztus 15. és 25. között. Közvetlenül megküldték a programtervezetet „a legfontosabb véleményformáló társadalmi, szakmai, tudományos szervezeteknek”, megkapták a történelmi egyházak vezetői, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának tagjai, de véleményezésre kérik az Országos Érdekegyeztető Tanácsot és az Egészségügyi Érdekegyeztető Tanács tagszervezeteit is. Mindazok, akik véleményt óhajtanak mondani vagy javaslatot tenni, a [email protected] e-mail címen tehetik meg.

Sajátos kettősség, ha úgy tetszik, ellentmondás feszül az Új Magyarország Fejlesztési Tervben megfogalmazott célok és a pillanatnyi realitások között: bár uniós forrásból 2007 és 2013 között mintegy 1,8 milliárd eurót fordíthatunk a hazai egészségügyre, mind ez idáig egyetlen eurócent sem érkezett az országba – derült ki az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának legutóbbi, március 5-i ülésén.

  Bár a nemzeti fejlesztési tervben kitűzött célokat gyakorlatilag mindenki támogatja, ellenzéki és kormánypárti képviselők egyaránt úgy látják, gond van a programok ütemezésével, késésben vannak az uniós pénzből finanszírozandó programok, amelyek esetenként nem koordináltak; kevés a szakértő, s kérdéses a majdan megvalósuló fejlesztések fenntarthatósága is – részben a humánerőforrás, részben az amortizációs költségek visszapótlása és a működési költségek hiánya miatt.
  Miként Vojnik Mária, a bizottság tagja – egykori államtitkár (MSZP) – fogalmazott: nem világos, hogy ha például a sürgősségi ellátással kapcsolatos fejlesztések kétharmadát már megvalósítottuk, akkor miért kell ragaszkodni az eredetileg meghatározott pályázati menetrendhez, miért nem lehet előbbre hozni az ide vonatkozó, humánerőforrást érintő döntéseket? Ha három éve tudjuk, hogy a Közép-dunántúli Régióban szükség lenne egy onkológiai centrumra, akkor mi indokolja, hogy még hónapokat várjunk az ezzel kapcsolatos pályázat kiírására? Mások mellett Tóth István (MSZP) is úgy látta, előbb kellett volna a humánerőforrás- programot indítani, mert ki dolgozik majd például a zöldmezős beruházásban felépülő kistérségi szakrendelőkben? Mikola István (Fidesz) azt javasolta, készüljön hatástanulmány arról, vajon miből, hogyan fogjuk a program keretében megvalósuló fejlesztéseket „életben tartani”. Mindezt indokolja, hogy régóta ismert tény: uniós források működtetésre nem fordíthatók, ráadásul az állam kivonul a cél- és címzett támogatásokból. Kökény Mihály (MSZP), a testület elnöke egyebek mellett azt is aggályosnak tartja, vajon van-e elég szakembere a tárcának ezen folyamatok levezénylésére.
  A Fejlesztéspolitikai Irányító Testület képviseletében Magyar Bálint, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára arra emlékeztetett, a megvalósítás ütemezése viszonyítás kérdése. Más országokhoz képest jól állunk a pénzek lehívásában, az azonban tény, hogy utólagos finanszírozás van; az államiönkormányzati kötelezettségvállalásnak meg kell előznie a pénzek elköltését. Az államtitkár más területen is érzékel „kapacitásproblémákat”, ezért mint mondta, megköszönné, ha az Egészségügyi Bizottság nyomást gyakorolna a kormányra a szakemberek számának növelése érdekében.
  A részletekről szólva Gál Ilona, az Egészségügyi Minisztérium közgazdasági szakállamtitkára elmondta: március hetedikén járt le a határideje a kistérségi járóbeteg- szakellátó intézmények kiépítésére vonatkozó pályázatnak, amelyre mind a nyolc olyan kistérség jelentkezett, amelyek az ellátottsági térképen „fehér foltnak számítanak”. Mint utalt rá, pénzlehívás eddig valóban nem történt, de jelenleg még az I. Nemzeti Fejlesztési Terv lezárása tart, s a számos területen még csak várható pályázati kiírásokat úgy igyekeztek összehangolni, hogy azok „összeérjenek”, azaz addigra készüljenek el az új beruházások, mire kiképzik a majdan ott dolgozó szakembereket.

Feltehetően nem könnyű eligazodnia annak, aki élni akar a nemrégiben megkezdett egészségügyi reformból adódó lehetőségekkel, azaz pénzt óhajt szerezni az intézményében, térségében, régiójában várható átalakításra. Mert bár az Új Magyarország Tervnek nevezett II. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) jóvoltából Magyarország összesen 6,875 milliárd forint uniós támogatáshoz juthat 2007 és 2013 között – s ebből mintegy 400 milliárd az egészségügybe kerülhet –, sokan még értetlenül hallgatják a különféle projektek elnevezését, tartalmát, pályázati határidőit. Bonyolítja a helyzetet, hogy a Regionális Egészségügyi Tanácsok korábbi nem-döntései hátráltatják a struktúraváltás miatt szükséges beruházások megkezdését, így ugyanis a mindenképpen fejlesztendő kistérségek mellett csak később válik nyilvánvalóvá, hogy még mely területen és milyen beruházásokra lesz szükség.

400 milliárd forint uniós támogatás 
 Döntő időszak kezdődött az egészségügyben: az ágazat átalakításával párhuzamosan mintegy 400 milliárd forint uniós forrás elnyerésére nyílik lehetőség, amelyből a többi közt a sürgősségi, a járóbeteg- és az onkológiai ellátás fejlesztésére, szűrőprogramokra, átképzésre, zöldmezős beruházásokra lehet pályázni.
 
Amit az elvekről tudnunk érdemes
Az unióban az egészségügyre fordítható pénzeszközök egyáltalán nem tekintendők a közösségi támogatások megszokott formáinak. Az ágazat közösségi forrásokból csak a foglalkoztatás bővítésével és a versenyképesség fokozásával öszszefüggésben támogatható. Mivel azonban a humánerőforrás fejlesztése közösségi cél, érvelhetünk azzal, hogy az emberek egészségi állapotának javítása a munkaerőpiaci helyzet javulását eredményezheti, így végső soron erre a munkaerő szabad mozgásának biztosítása miatt van szükség. Azaz, a munkában eltöltött évek számának növelése, a munkavállalók függőségeinek csökkentése, gazdasági hozzájárulásuk fenntartása, a régiók közötti különbségek mérséklése megfelelő érv lehet az adott források elnyeréséhez.
  Az országos nemzeti fejlesztési tervek ágazati kötődésű Operatív Programokból (OP) állnak, amelyek közül az egészségügy a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP), valamint a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) forrásaira számíthat – a szociális, a munkaügyi és az oktatási területtel közösen. Ezen felül – bár lényegesen kevesebb, de – van forrás a Regionális Operatív Programokra (ROP-ok) és egyes esetekben a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra (GOP) jutó keretben is.

Mit támogatnak az egészségügyben?
Eredetileg 37 komplex program készült az országban az NFT kidolgozásának tárcaközi munkáját koordináló, az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter felügyelete alatt álló Nemzeti Fejlesztési Hivatal megrendelésére. A 37 programból 17 esetében javasolták, hogy illesszék azt be valamelyik Operatív Programba, és dolgozzák ki részleteiben is. Ezek közül második helyen szerepelt az egészségügyi ágazat Egészséges társadalom című komplex programja, amely több szakterületet és tárcát érintő fejlesztési igényeket tartalmaz. Bázisa az évek óta folyó Népegészségügyi Program és a tavaly megkezdett országos programok, a Szív- és Érrendszeri megbetegedések megelőzésének és gyógyításának Nemzeti Programja, a Nemzeti Rákellenes Program, a Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program, s szándéka szerint az ellátórendszer modernizációjának és struktúraváltásának is alapvető eszköze óhajt lenni. A program a Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazottak szerint „az egészségügyi ágazat működését befolyásoló alapvető problémákra kíván hatni”. A dokumentum ezek közé sorolja a területi egyenlőtlenségeket és a megfelelően képzett és ösztönzött munkaerő hiányát is.

Mikor, mire kell pályázni?
 Az Operatív Programok megvalósulását kétéves akciótervekre bontják, amelyek tárgyalása (elfogadása) jelenleg is zajlik Brüsszelben. Az egyeztetésekkel egy időben, már márciusban–áprilisban pályázatokat írnak ki az egészségügyben. Ezt megelőzően, lapunk megjelenésekor már olvashatók az Egészségügyi Minisztérium honlapján, a www.eum.hu portálon a szaktárca ágazati akcióterveit megalapozó intézkedési tervek és szakmai koncepciók, amelyekhez várják a szakma véleményét. A cél az, hogy a pályázatokat úgy és azokon a területeken írják ki, ahogy és amelyeken az leginkább szükséges. Az első negyedévben indított projektek esetében az akcióterveknek március végéig kell elkészülniük, miként körülbelül eddig az időpontig zárják le a hazai és az uniós egyeztetéseket is. A második negyedév programjai esetében a terveket június közepéig fogadják el. Táblázatainkból is jól látható, az első pályázatokat kistérségi járóbeteg-szakellátó központok kialakítására, illetve fejlesztésére; a sürgősségi ellátás erősítésére és az egészségügyi humánerőforrás-monitoring kialakítására írják ki. 2007. második negyedévében, május–júniusban lehet majd számítani a struktúraváltást támogató infrastruktúrafejlesztések pályázataira, valamint az egészségfejlesztéssel, szűréssel, egészségnevelő programokkal kapcsolatos kiírásokra.
  Mint az több konferencián és legutóbb az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága előtt elhangzott, az akciótervek keretében már az első negyedévben 42 új mentőállomás építése kezdődhet meg (17 ebből már folyamatban van a szaktárca keretéből), valamint új légimentőbázisokat, leszállópályákat alakítanak ki és mintegy 80 új gépjárművet szereznek be annak érdekében, hogy a mentők legalább az esetek 90 százalékában képesek legyenek 15 percen belül a mentés színhelyére érni.
  Magyarországon jelenleg 140 kistérséget tartanak nyilván. Abban a 21 kistérségben, amelyben pillanatnyilag sem integrált, sem önálló szakrendelő nincs, mindenképpen javítani kívánják a járóbeteg- szakellátást. A szakrendelővel rendelkező 119 kistérség közül csupán 37 fejlesztését látja indokoltnak a szaktárca. A többiről maguk a régiók dönthetnek és erre a Regionális Operatív Programok megmaradt forrásait használhatják fel. A második félévben 180 millió eurós keretre pályázhatnak azok a kistelepülések, amelyeknek elmaradott az egészségügyi hálózatuk. A pénzből háziorvosi és gyermekrendelők, védőnői központok épülhetnek, prevencióval, szűréssel és rehabilitációval foglalkozó egészségházak létesíthetők és fejleszthető az informatikai hálózat is. E pályázatokat az év második felétől lehet benyújtani.
  Azt a korántsem mellékes szempontot is érdemes megfontolnunk, hogy az uniós forrással megvalósított beruházások működtetési költségeire nincs többletforrása az ágazatnak. Mindazt, amit újonnan létrehozunk, csak a korábbi struktúra rovására működtethetjük, illetve a többlet működtetéséhez szükséges forrásokat a pályázóknak kell előteremteniük.

November elsejével a papírból készült E 111-es nyomtatványt új dokumentum, az európai biztosítási kártya váltotta fel.

  Az Európai Bíróság döntése értelmében az unió területén 2004. június elsejétől vezették be az európai egészségbiztosítási kártyát, amely annak igazolására szolgál, hogy a kártya tulajdonosa jogosult az orvosilag szükséges ellátásokra. Magyarország idén december 31-ig kért és kapott mentességet a kártya bevezetésére. November elsejétől azonban már nem a papír alapú E 111-es nyomtatványt kell kérvényeznie a külföldre utazónak, ha azt akarja, hogy a meglátogatott állam biztosítottjaihoz hasonlóan, térítésmentesen lássák el, illetve kezelése költségeit a biztosítók egymás között elszámolják.
  A kártyát – épp úgy, mint korábban az E 111-est – a megyei egészségbiztosítási pénztáraknál igényelheti és kaphatja meg az egészségügyi szolgáltatásokra jogosult személy. (Az ügyfélszolgálatok pontos listája megtekinthető a www.oep.hu honlapon.) Vagy munkáltatói igazolás, vagy annak bizonyítása szükséges hozzá, hogy a kiutazásra készülő kiskorú, fiatalkorú, nyugdíjas, netán eltartottként, családtagként jogosult az ellátásra.