BOKOR DÓRA, KÖBLI ANIKÓ, LAKI JUDIT, DR. VARGA ZOLTÁN, DR. VÁSÁRHELYI BARNA. cikkei

Magyarország lemaradóban

Az elmúlt 15 évben Magyarország óriási erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy kidolgozza és véghez vigye a nyugati színvonalú egészségügyi ellátás megteremtéséhez szükséges reformokat. A jó szándék kevés: a folyamat alapvetően két dologtól, egyrészt a politikai akarattól, másrészt a megvalósításáért felelős intézményrendszertől függ. Az elindított egészségügyi reform-projektek túlnyomó többsége (leg-alább 70 százaléka) külföldön sem valósul meg. Hazánkban ennél is nagyobb az arány. A gyakori kudarcért nagymértékben a változó politikai környezet felelős. Négy kormányzati ciklus alatt kilenc egészségügyi miniszter ült a bársonyszékben és közülük csak egy töltötte ki a négy évet. A tervezett reformok következetes végrehajtásához 4–6 év kell, amennyi egyszer sem állt rendelkezésre.

Horvátország

Horvátországban az 1970-es évek óta folyamatosan nő a kardiovaszkuláris betegségek mortalitása. A haláloki statisztikát toronymagasan vezető szív-érrendszeri betegségek az összmortalitás több mint feléért felelősek. Ennek ellenére 2003 nyarán készült először átfogó (9070 fős reprezentatív minta) felmérés a 18 évesnél idősebb horvát lakosságot érintő kardiovaszkuláris rizikófaktorokról. Az eredmények alapján az elhízás, a hipertónia, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a nagymértékű alkoholfogyasztás és a helytelen táplálkozás veszélyezteti leginkább a horvátok keringési rendszerét.

Lengyelország

Lengyelországban 1990 óta számottevően csökkent a koszorúérbetegség mortalitása. A javulás különösen 1990 és 1994 között volt szembeszökő, de ezt követően is folytatódott, így 2002-ben a 45–64 éves korosztályban a férfiak körében 38, a nők között pedig 42 százalékkal kevesebben hunytak el koszorúér-betegség következtében, mint 1990-ben.

Pozitív hozzáállás

A kutatók eredeti feltételezése szerint ennek hátterében akár a dohányzás visszaszorulása is állhat. A statisztikák ugyanis azt mutatták, hogy 1990 és 2004 között kizárólag a 40–60 éves nők körében nőtt a dohányzók száma (23,1 százalékról 35,2 százalékra), minden más korcsoportban, mindkét nem tagjai közül még mindig sokan, de egyre kevesebben dohányoztak. A prevalenciacsökkenés azonban összességében csak 5-6 százalékos volt, ami a csak hasonló arányú mortalitáscsökkenésre adna magyarázatot.

A szovjet típusú egészségügyi ellátás a rendelőintézeteken alapul. Ezekben az intézményekben dolgoznak a körzeti orvosok, akik a betegek döntő hányadát ma még indokolatlanul továbbküldik, megnehezítve ezzel a szakorvosok helyzetét. Oroszországban a 80-as évek végén az egészségügyi reform keretében döntöttek úgy, hogy bevezetik a nyugati értelemben vett háziorvosi rendszert. Az országban 15 háziorvosképző központot alakítottak ki, amelyekben 1992 óta 2500 háziorvost képeztek, viszont 90 000-re lenne szükség.

A Csehszlovákia megszűnése óta eltelt időszakban Szlovákia egészségi mutatóinak többsége lassan, de biztatóan változik. Ezt szubjektív és objektív adatok egyaránt megerősítik. 2002-ben a férfi lakosság majdnem háromnegyede, a nőknek valamivel több, mint 60 százaléka állította magáról, hogy egészséges. Az Egészségügyi Világszervezet 1993– 2002-es adatai szerint a születéskor várható élettartam mindkét nemnél valamelyest emelkedett. Ami a táplálkozási szokásokat illeti, ugyanebben az időszakban ötödével nőtt a gabonafélék, 10 százalékkal a zöldségek és gyümölcsök éves fogyasztása, ugyanakkor a bevitt energiának egyre nagyobb hányadát fedezték a zsírok és egyre kevesebb részét adták a fehérjék. A rendszeresen dohányzók száma a nők körében kismértékben csökkent, ám a férfiaknál 10 százalékkal emelkedett. Az 1998-as adatok szerint fejenként évi fél literrel több tiszta szesz fogyott.

Észtország

Észtországban 1988 és 1994 között öt és fél évvel csökkent a férfiak várható élettartama, ami legnagyobbrészt a munkaképes korúak egyre nagyobb mortalitásából adódott. Főként az átmenetet szociális- gazdasági értelemben leginkább megszenvedő társadalmi rétegek mutatói romlottak – a kevésbé képzett és a szociális támogatásban nem részesülő lakosoké. A politikai átmenet első éveiben folyamatosan nőtt a többnyire több gyógyszerre is rezisztens tbc, a terhességmegszakítás és a nemi úton terjedő betegségek incidenciája, valamint a dohányzók száma és az egy főre jutó alkoholfogyasztás is.