SZALAI ANNA (NEW YORK) cikkei

A 20. század közepéig kizárólag patikusok árusíthattak gyógyszereket Amerikában. A változás akkor állt be, amikor Hubert Humphrey minnesotai és Carl Durham észak-dakotai demokrata képviselők munkájának eredményeként, 1951-ben a kongresszus jóváhagyta, hogy a gyógyszereket két csoportra oszthassák: receptre, illetve recept nélkül kapható, ún. over-the-counter (OTC) termékek. Az ételek és gyógyszerek szövetségi felügyeleti szerve, az FDA dönti el, mi kerülhet ki a polcokra, és szigorúan szabályozza a címkézést is. OTC gyógyszereket az Egyesült Államokban a szatócsboltoktól kezdve a szállodai boltokon és szupermarketeken át a benzinkutakig és automatákig mindenütt kapni lehet. Szövetségi szabályozás csak arra vonatkozik, hogy milyen
OTC gyógyszereket nem árusíthatnak olyan üzletek, amelyekben nincs gyógyszerész. Sok szupermarketnek külön patikarészlege van.
Az OTC gyógyszerek árusítása és az erre vonatkozó szabályozás az egyes államok hatáskörébe tartozik. Mint Lawrence Mokhebertől, New York állam Gyógyszerfelügyeleti Főigazgatóságának főtitkárától megtudtuk, New York államban akármilyen bolt árusíthat OTC gyógyszereket. Csak arra kell ügyelniük, hogy a gyógyszerek a címkén feltüntetett kritériumoknak megfelelően, a tárolási feltételek, hőmérsékleti előírások betartásával kerüljenek forgalomba. Idaho állam megköveteli, hogy minden üzlet jelentse be, ha OTC gyógyszert árusít. Jan Atkinson, az idahói gyógyszerfelügyelet főellenőre elmondta, a regisztrálásért fizetett összeg az árusítani kívánt gyógyszerek számának arányában változik. Mindössze huszonöt dollárt fizetnek, akik 50-nél levesebb OTC gyógyszert árulnak, és 60-at azok, akik 50-nél többet. A termékautomatákra szóló engedély 10 dollár; a díjakat évente fizetik.
2006 márciusától hatályos a „harcban a metamfetamin-járvánnyal” törvény, amely a hazafiasságról szóló jogszabály részévé vált. Ennek értelmében tilos recept nélkül olyan megfázás elleni gyógyszereket árusítani, amelyek pszeudoefedrint tartalmaznak, amelyet metamfetamin készítéséhez is használnak. Pszeudoefedrint csak pult mögül lehet kiadni. A havonta vásárolható mennyiség korlátozott. A vásárlóknak fényképes igazolványt kell felmutatniuk, a boltoknak pedig jegyzőkönyvet kell vezetniük a fogyasztók személyes adatairól, amelyet két évig megőriznek. Az új törvényt azonban még nem mindenütt tartják be. Illinois államban például az állami felügyeleti szerv 463 boltot látogatott végig, tapasztalataik szerint 346-ban árusították a tiltott készítményeket. Az Egészségügyi Minisztérium honlapja szerint visszaélés receptre kapható, illetve OTC gyógyszerekkel egyaránt történik.

Arat az absztinencia Amerikában

A 20. század elején a konzervatív amerikaiak ki sem ejtették a szex szót a szájukon. A kifejezetten nőknek szóló Ladies Home Journal 1906-ban több cikket is közölt a nemi betegségekről – válaszul 75 ezren lemondták az előfizetésüket. Margaret Sanger, a születésszabályozás úttörője és első aktivistája 1916-ban börtönbe került, mert egy civilbe öltözött rendőrnőnek eladott egy brosúrát a születésszabályozásról, noha a Kongresszus mindennemű családtervezéssel kapcsolatos irodalom terjesztését betiltotta.
A hallgatás a szexről a nemi betegségek elszaporodásához és – lassan – a felvilágosítás térhódításához vezetett. A konzervatívok azonban nem változtattak alapvető hozzáállásukon: nem szabad róla beszélni, és nem űzhető házasság előtt. S minek a fogamzásgátlás, ha a fiatalok úgysem aktívak házasság előtt, a házasság célja pedig az utódnemzés? Ezen elvek mellett már csak azt kellett eldönteni, hogyan lehetne csírájában elfojtani minden kezdeményezést, amely a fogamzásgátlásról szóló ismeretek terjesztését szolgálhatja. És megszületett az ötlet: ha feltétlen önmegtartóztatásra nevelik a fiatalokat, a téma teljességgel mellőzhető.

Kansas állam iskolaszéke a novemberi választásokon 6:4 arányban megszavazta a helyi iskolák természettudományos tantervének reformját. A döntés értelmében a diákoknak meg kell ismerkedniük a darwini fejlődéstanra vonatkozó kételyekkel. A demokraták szerint ez az eddigi legnagyobb kihívás az evolúciós elmélettel szemben. Az evolúciós elmélet és az „intelligent design” („értelmes tervezés”) hívei hosszú idő óta harcolnak egymással az Egyesült Államokban.
Az „intelligent design” elméletével Phillip E. Johnson 1993-as „Darwin on Trial” (Darwin perbe fogva) című könyve ismertette meg a világot. Azt vallják, léteznie kellett egy magasabb rendű lénynek, egy intelligens tervezőnek és alkotónak, aki létrehozta az életet. Az „intelligent design” kifejezést Dean H. Kenyon alkotta meg 1989-es „Of Pandas and People” (Pandákról és emberekről) című, kreacionista tanokat hirdető művében. (A kreacionizmus olyan keresztény nézetrendszer, amelynek hívei szó szerint értelmezik a Bibliát – a szerk.) Kenyon 1987-ben hivatalos nyilatkozatot tett a kreacionizmus mellett a Legfelsőbb Bíróságon, amely ekkor vizsgálta egy Louisiana államban hozott törvény alkotmányosságát. E törvény szerint a louisianai iskolákban az evolúciós elmélet mellett, azzal azonos óraszámban a teremtéselméletet is tanítani kell. A Legfelsőbb Bíróság végül alkotmányellenesnek ítélte a törvényt, mivel nem felelt meg az egyház és állam szétválasztásáról szóló követelménynek.

Visszaprogramozva

Lehet, hogy megtalálták azt a módszert, amellyel érett bőrsejteket embrionális őssejtekkel képesek egyesíteni – adta hírül augusztusban a Science hasábjain Kevin Eggan, Chad A. Cowan és a Harvard Egyetem több biológusa. Az ígéretes laboratóriumi eljárással úgy lehet majd felhasználható őssejteket tenyészteni, hogy nem kell hozzá humán embriót létrehozni, illetve elpusztítani. Bush elnök kizárólag ilyen kutatási programokra ajánlott fel szövetségi támogatást.

Mostanáig csak egyetlen módszert ismertek arra, hogy emberi sejteket „személyre szabott” őssejtekké alakítsanak: a sejtből először embriót hoztak létre, és a fejlődő őssejteket abból nyerték ki. Az eljárás „terápiás klónozás” néven vált ismertté.
George Bush amerikai elnök – amikor korlátozott mértékű szövetségi támogatást ígért az őssejtkutatásra – kikötötte, hogy csak a már meglévő őssejtvonalakkal szabad kísérletezni. A klónozást teljes egészében elutasította, és nem tett különbséget a terápiás, illetve a reproduktív eljárás között.
A Science-ben publikált új módszerrel az érett sejtek embrionális állapotba hozhatók, ezek pedig a kutatók reményei szerint olyan szövetté alakíthatók, amelyekkel

meg lehet gyógyítani

a sérült agyat, szívet vagy más szerveket. Az egérkísérletekben sikeresen megvalósítható módszerrel a beteg bőrsejtjének magját egy meg nem termékenyített, saját sejtmagjától megfosztott petesejtbe helyezik. A petesejt citoplazmájában eddig fel nem ismert faktorok a beültetett sejtmag kromoszómáit embrionális állapotukba vezetik vissza. Ez az újraprogramozás feltehetően a specializált érett sejt génjeinek kikapcsolásával és új gének bekapcsolásával történik.

Reformtörekvések Amerikában

A 2004-es választási kampány idején Bush elnök programjában előkelő helyet kapott az egészség- és a nyugdíjbiztosítási reform. Az egészségbiztosítási rendszerben a fő cél, hogy csökkenjen a biztosítás nélküliek 45 millióra becsült tábora. A nyugdíjbiztosításban pedig az, hogy olyan változásokat kezdeményezzenek, amelyekkel elkerülhető a rendszer csődje.

Ahogy világszerte, az Egyesült Államokban is egyre nagyobb gondot okoz a nyugdíjrendszer finanszírozása. A nyugdíjbiztosítás jelenlegi rendszerét még Franklin Roosevelt vezette be a nagy gazdasági világválság után, az időseket sújtó szegénység enyhítésére. A társadalom elöregedésével és az aktív munkaerő számának csökkenésével azonban félő, hogy előbb-utóbb csődbe megy az a rendszer, amelyet – a magyarországihoz hasonlóan – a munkáltatók, illetve a munkavállalók bére után fizetett járulékokból finanszíroznak.

 Az Egyesült Államok ellen tervezett terrorakciók megakadályozása, Amerika terrorizmussal szembeni kiszolgáltatottságának csökkentése, az esetlegesen mégis bekövetkező támadások okozta károk minimalizálása, valamint a hatékony helyreállítás a feladata a World Trade Center elleni terrortámadás után 2002 novemberében létrehozott amerikai Belbiztonsági Minisztériumnak. A tárca tevékenységi körébe tartozik ennek megfelelően a kémelhárítás, a határforgalom ellenőrzése és a közlekedésbiztonság, a hazai terrorizmuselhárítás, a legfontosabb infrastruktúra és a kulcsfontosságú vagyon védelme, a vegyi, biológiai vagy nukleáris terrorakciók elleni védekezés, valamint a felkészülés váratlan támadásokra (rendőrök, tűzoltók és az egészségügyi személyzet felkészítése).
 A Belbiztonsági Minisztérium égisze alá tartozik ma a Partőrség, a Szövetségi Katasztrófa-elhárító Ügynökség, a Titkosszolgálat, a Közlekedésbiztonsági Igazgatóság és számos tevékenységi kör, amelyeket korábban a Bevándorlási Hivatal és a Vámőrség látott el. 2004- ben a minisztérium költségvetése kb. 37 milliárd dollár volt, 2005-re 40 milliárdot irányoztak elő.

Az amerikai egészségügy, sőt az Egyesült Államok egyik legnagyobb és egyelőre megoldhatatlannak tűnő problémája a biztosítással nem rendelkezők ellátása. Számuk az elmúlt években sem csökkent. Jelenleg minden hatodik amerikainak zsebből kell(ene) fizetnie a gyógyszerekért, a kezelésekért, a beavatkozásokért. Mint a Time hetilap egyik újságírója, Perry Bacon megjegyezte, az ember azt hinné, ilyen adatok mellett a jelenlegi elnökválasztási kampányban ez az a népréteg, amelyet a jelöltek meg akarnak hódítani. Ehhez képest, noha mindkét jelölt szeretné valamelyest növelni a biztosítottak számát, inkább az időseket és a középosztályt igyekeznek megnyerni, akiket aggaszt az egészségügyi biztosítás költségeinek emelkedése.

John Kerry terve a meglévő programokat veszi alapul, mint amilyen a szegényeknek juttatott Medicaid, és a biztosításért cserébe   munkáltatóknak adókedvezményeket kínál, míg George W. Bush új egészségügyi takarékszámlákat  vezetne be, amely több ellenőrzési lehetőséget nyújt, és nagyobb felelősséget hárít az emberekre.

Kerry tervének újdonsága, hogy a kisvállalkozók és az alacsony, illetve közepes jövedelmű alkalmazottak adókedvezményt kapnának, amely a biztosítási költségek akár felét is kitehetné. A kormány magára vállalná a rendkívül súlyos megbetegedések költségeinek 75 százalékát is. A demokrata jelölt – reményei szerint – további 27 millió amerikainak nyújtana biztosítást, ezenkívül az alacsony jövedelműekre is kiterjesztené a meglévő programokat.