PROF. DR. TÍMÁR JÓZSEF cikkei

Ez a patológiai felosztás azonban sokáig klinikai jelentőség nélkül maradt, hiszen a terápiát kissejtes és nem kissejtes kategóriák alapján indikálták.

Az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (ASCO) éves találkozója ma már egyértelműen a klinikai onkológia világkongresszusa. Mérete napjainkra minden ésszerű határt átlépett: A közel 30 000 résztvevőn, a 20 000 elektronikus és 10 000 kinyomtatott összefoglalón túl mára a daganatgyógyászat területén aktív gyógyszer- és biotechnológiai ipar legnagyobb éves találkozójává is vált. Nem véletlen, hogy számos országban az eseményt követően még hónapokig ún. poszt-ASCO konferenciákon elemzik az elhangzottakat. Az alapkutatások eredményei csak annyiban érzékelhetők, amennyiben annak transzlációs aspektusai is megjelennek, de a diagnosztika és terápia fejlődése, illetve fő kutatási irányai jól kitapinthatók. Szenzációs bejelentések nem hangzottak el, ám a sok, apró eredmény mégis jelentősen befolyásolja majd a mindennapi klinikai gyakorlatot. Az idei adatok tovább erősítik azt a nézetet, miszerint jelentős klinikai előrelépés csak az egyes daganatok molekuláris sajátosságainak megismerésétől és azok célzott terápiájától várható.

Beszámolónk a16. oldalon

Quo vadis, onkológia?

A Magyar Onkológusok Társaságának (MOT) kétévenkénti konferenciája régóta a magyar daganatgyógyászat ünnepnapjait jelenti. A november 10-én kezdődött négynapos eseményen az orvosokon, biológusokon, pszichológusokon és szakpolitikusokon kívül – orvos-beteg találkozó formájában – betegek is részt vettek.
Az onkológiát manapság két irányból érik meghatározó hatások. Az egyik tényező a molekuláris onkológia, vagyis a genetika, genomika eredményeinek felhasználása a betegágy mellett, míg a másik az új vagy újszerű gyógyszerek meglepő hatásainak elemzése, amely révén sokszor alapvető jelentőségű genetikai eltérésekre derül fény. Így a két folyamat egymást gerjesztve igen gyors fejlődést generál. A konferencián elhangzott előadások bemutatták, hogy hazánkban megteremtődtek az infrastrukturális és személyi feltételei az örökletes daganatok szűrésének (emlőrákok, vastagbélrák, petefészekrák esetében), amihez a korábbi évek onkológiai tematikájú NKFP (Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok) kutatásfejlesztési projektjei igen nagy segítséget adtak.

Megállt biológiai órák javítása

A genetika új távlatokat nyitott a tüdőrákok gyógyításában, és utólagosan igazolta, hogy legalább három különböző daganatféleségről van szó, amelyek genetikailag is eltérőek.

Patológiai szempontból régóta egyértelmű, hogy a tüdőrák nem két – kissejtes és nem kissejtes –, hanem legalább három vagy négy szövettani típust takar. A malignus transzformáció különböző utakon zajlik: a laphámrákok esetében metaplázia révén alakulnak ki a transzformálódó sejtcsoportok, adenokarcinómában, illetve a kissejtes tüdőrákokban hiperplázia útján keletkeznek a sérült sejtek és azok kolóniái.