Több mint egymilliárd ember küzd mentális zavarokkal
A szorongás és a depresszió súlyos terhet ró az emberi egészség mellett a gazdasági fejlődésre is – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) két új jelentésből a vasarnap.hu szerint.
A világ mentális egészsége napjainkban és a 144 ország adatait összegző Mentális egészség 2024-es atlasza című jelentésekben kiemelik, hogy a mentális problémák minden országban és közösségben elterjedtek, illetve minden korosztályt és jövedelmi csoportot érintenek. Emellett hangsúlyozzák, hogy a mentális egészségi problémák a hosszú távú rokkantság második vezető okává váltak, ami növeli a családok orvosi költségeit, így egyre nagyobb gazdasági veszteséget okoznak világszerte. Rámutattak arra is, hogy a közvetlen orvosi költségeken túl az olyan közvetett költségek is nagyon magasak, mint például a termelékenység kiesése.
Mindez azt jelenti, hogy becslések szerint csak a depresszió és a szorongás kezelésére is ezermilliárd amerikai dollárt költ évente a világgazdaság.
A jelentések szerint a mentális zavarok előfordulása sokkal nagyobb arányban érinti a nőket, mint a férfiakat, a szorongás és a depresszió pedig mindkét nem körében a leggyakoribb mentális betegségnek számít. Az alacsony jövedelmű országokban az érintettek kevesebb mint 10 százaléka részesül ellátásban, a magas jövedelmű országokban tapasztalható több mint 50 százalékkal szemben; világszinten pedig aggasztó stagnálást mutat a mentális egészségügybe történő beruházások összege, amely a teljes egészségügyi költségvetés mindössze 2 százalékát teszi ki.
Örvendetes, hogy a világ országainak többsége beszámol a mentális egészséget népszerűsítő kezdeményezésekről, továbbá az is, hogy ma már az országok több mint 80 százaléka képes sürgősségi ellátást biztosítani a mentális és pszichoszociális problémákra, szemben a 2020-as 39 százalékkal.
Az öngyilkosságok több mint 720 ezer ember életét, köztük főleg fiatalokét követelik évente. A globális erőfeszítéseknek köszönhetően ez a szám csökken, de nem elegendő mértékben ahhoz, hogy elérhető legyen az az ENSZ célkitűzése, az egyharmados csökkenés 2030-ig.
Ezen kihívások kezelése érdekében a WHO több kulcsfontosságú stratégiai területen is gyorsított fellépést sürget. A javasolt intézkedések közé tartozik a méltányos finanszírozási mechanizmusok létrehozása, az emberi jogok tiszteletben tartását szolgáló jogi eljárások kidolgozása és alkalmazása, a mentális egészséggel foglalkozó munkaerőbe való befektetés, valamint az egészségügyi ellátás bővítése, közli a lap.
