A University of California kutatói a nem kissejtes tüdőrák terápiarezisztenciájának kialakulásához hozzájáruló YAP-fehérje aktiválásáról közöltek új információkat.
Az elmúlt évtizedben soha nem látott ütemben ismertük meg az egyes hematológiai daganatféleségek, különösképpen a B-sejtes lymphomák genetikai térképét. Az elkövetkező évtized legnagyobb kihívása lesz a valóban személyre szabott terápiás stratégia kidolgozása, amelynek során a genetikai ismereteinket és a terápiás lehetőségeket integrálva elérhetjük, hogy minden beteg a saját tumorprofiljának megfelelő gyógyszert kaphassa.
A tumor genomikai szekvenálására alkalmas technikák új lehetőséget jelentenek az onkológiai betegek ellátásában, ezért egyre több betegnél történik meg a multigénes szekvenálás az adott esetben leghatásosabbnak ígérkező célzott terápia megtervezéséhez.
Az elmúlt évek áttörést hoztak az áttétes melanomás betegek kezelésében, azonban az optimális terápia megválasztása újabb kihívások elé állítja a bőronkológusokat. Hatékonyabb terápiára nyílik lehetőség az immunonkológiai és a molekulárisan célzott kezelésekkel.
Az előrehaladott rákban szenvedő betegek kezelési standardja az empirikus terápia felől a biomarker-vezette, a tumor molekuláris profilján alapuló célzott terápia irányába mozdult el. A genotipizálási technikák nagymértékű fejlődése ma már lehetővé teszi az egyes betegek rákgenomjának gyors és átfogó elemzését, akár nagyon kisméretű biopsziás anyagból is. A diagnosztikus biomarkerek segítenek a beteg számára legjobb célzott terápiák kiválasztásában.
Az immunmediált betegségek kezelésében a biológiai terápiák áttörést hoztak, és így a korábban nagy terápiás kihívást jelentő pikkelysömör az elmúlt évtizedben a bőrgyógyászat sikerterületévé vált.
Az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (ASCO) a Journal of Clinical Oncology legújabb online számában közzétette jelentését (Clinical Cancer Advances 2011) az elmúlt év legjelentősebb rákellenes eredményeiről.