A női emlő a nőiesség, a termékenység és a szépség szimbóluma. Betegsége már az ókorban is foglalkoztatta a tudósokat, így találkozhatunk leírásokkal és szimbolikus rajzokkal az egyiptomi Ebers Smith féle papíruszokon is, kb. i. e. 1500-ból, de a görögöknél Hippokratész is leírta a különböző diagnosztikai megfontolásokat és a különböző stádiumokat is kb. i. e. 400-ban.
Az előrehaladott emlődaganat kezelésére számos lehetőség áll rendelkezésre, és a fejlesztés alatt álló terápiák palettája is széles. Ugyanakkor a terápiák túlélésre és életminőségre gyakorolt hatása nagyon eltérő lehet. Jól érzékelhető, hogy előrehaladott emlőrák területén történt klinikai vizsgálatok minősége az elmúlt évtizedben jelentős javulást mutat, olyan hatékony terápiák kerültek kifejlesztésre, melyek reményt adnak arra, hogy ezen betegcsoport teljes túlélési eredményei jelentősen javuljanak a közeljövőben.
A tumor genomikai szekvenálására alkalmas technikák új lehetőséget jelentenek az onkológiai betegek ellátásában, ezért egyre több betegnél történik meg a multigénes szekvenálás az adott esetben leghatásosabbnak ígérkező célzott terápia megtervezéséhez.
Az emlőrák miatt radioterápiával kezelt dohányosok esetében jelentősen magasabb a kockázata annak, hogy a kezelés mellékhatásaként tüdőrák vagy a szívinfarktus alakul ki, írja a Journal of Clinical Oncology tanulmánya.
Az emlőrák nem egységes kórkép, több jól elkülöníthető altípusa van. Közülük különösen rosszindulatúak a HER2-pozitív daganatok, melyek a korai emlőrákos esetek közel egyötödét teszik ki. Az ilyen daganatok gyakran távoli áttéteket okoznak, továbbá a halálozási arányuk is kiemelkedően magas.
Az előrehaladott rákban szenvedő betegek kezelési standardja az empirikus terápia felől a biomarker-vezette, a tumor molekuláris profilján alapuló célzott terápia irányába mozdult el. A genotipizálási technikák nagymértékű fejlődése ma már lehetővé teszi az egyes betegek rákgenomjának gyors és átfogó elemzését, akár nagyon kisméretű biopsziás anyagból is. A diagnosztikus biomarkerek segítenek a beteg számára legjobb célzott terápiák kiválasztásában.
A radioterápia és a rákellenes gyógyszerek kardiovaszkuláris mellékhatásainak megelőzésével és kezelésével, a ráktúlélők utánkövetésével kapcsolatos irányelveket jelentetett meg az Európai Kardiológus Társaság.
A gyomor-bél rendszeri daganatok sikeres kezelése csak a gasztroenterológus és az onkológus közös munkájával képzelhető el – fogalmaz a Medical Tribune számára írt cikkében dr. Bodoky György.
Az orális tirozin-kináz-gátlók (TKI-k) javítják a klinikai kimenetelt azoknál a daganatos betegeknél, akiknél aktiváló mutációk, transzlokációk vagy fúziók vannak jelen domináns onkogénekben. Az EGFR (epidermalis növekedési faktor receptor) TKI-k és ALK (anaplasztikus limfóma kináz) TKI-k klinikailag szignifikáns hatást mutatnak nem kissejtes tüdőrákban (NSCLC) szenvedő, EGFR-mutációt, illetve ALK-EML4 transzlokációt hordozóbetegeknél.
Epidermális rákok, száraz makuladegeneráció és herpeszvírus fertőzés, graft-versus-host reakció és steril májgyulladás – öt kórkép, amelyek kezelése új gyógyszerrel gyarapodhat más célokra már befogadott régi szerek újrafelhasználásával.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?