Az utóbbi évtizedekben a túlsúly és az elhízás előfordulásának meredek emelkedése következtében az elhízáshoz kapcsolódó metabolikus és szervi eltérések is megszaporodtak, nemcsak a felnőtt, de a gyermek populációban is.
Az Arizona State University kutatóinak cikkében a fehérjeütemezéssel járó időszakos böjt és a szívbarát kalóriakorlátozás hatását hasonlították össze a bélmikrobiom átalakulására és a metabolikus profiljára.
A glükagon-szerű-peptid-1- (GLP-1-) receptorok a humán ízületekben is jelen vannak, és támadáspontot jelentenek a liraglutid számára, amely osteoarthritises rágcsálómodellben analgetikus, gyulladáscsökkentő és katabolikus folyamatokat mérséklő hatást mutatott.
Többszörösen alátámasztott, hogy az elhízás alacsony-szintű gyulladásos mikrokörnyezettel, endothel-diszfunkcióval, oxidatív stresszel és következményesen a kardiovaszkuláris (CV) megbetegedések fokozott rizikójával társul. A test összes zsírtartalma mellett azonban lényeges a zsír eloszlása is: a CV kórképek rizikója szempontjából kiemelten fontos szerepe van a myocardium és a visceralis pericardium között található zsírrétegnek, az ún. epicardialis zsírszövetnek.
A primer obezitás pandémia-szerűen terjed, egyre több gyermeket is érintve. Tény, hogy az elhízás egy magas mortalitású kórkép, de megelőzhető és visszafordítható. A pandémiás hasonlatnál maradva, lényeges lenne már a gyermekkorban történő vakcináció, vagyis az időben megkezdett prevenció.
A változókorra jellemző testösszetétel-változás és hízás kedvezőtlen anyagcserehatásokkal jár, ami a kardiovaszkuláris kockázatot is növeli. Az időben megkezdett életmód- és szükség esetén gyógyszeres terápia a tünetek kezelésén túl a hosszú távú kockázatok csökkentéséhez is elengedhetetlen.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?