A SYNLAB új vizsgálatával, a mesterséges intelligencia segítségével már egyetlen vérvételből felmérhető a hat leggyakoribb pajzsmirigyet érintő betegségcsoport kockázata.

Elhízott betegeknél ismerten nagyobb a kardiovaszkuláris betegségek (CVD) kialakulásának kockázata. Úgy tűnik azonban, hogy a regionális, viszcerális, szervspecifikus zsírfelhalmozódás nagyobb szerepet játszik ezen szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában, mint önmagában az elhízás.

Azt viszont mérések igazolják, hogy a messziről érkezett zöldségben, gyümölcsben általában több a vegyszermaradvány – hívja fel a figyelmet Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem dietetikusa.

Omega-3 zsírsavak – A DHA szerkezeti és funkcionális szerepet játszik az agyban, valamint a szem retinájában¹.

A Virginia Egyetem kutatói mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) segítségével vizsgálták meg az epikardiális zsírszövet összetételét, írja az Index.

Az anémia a szülőképes nők 30%-át érinti világszerte, míg a terhesség alatti anémia gyakoriságát 37%-ra becsülik, melynek fő oka a vashiány.

Az eddig felemás eredménnyel célzott béta-amiloid és tau-fehérjék helyett egy enzimet kezdett el vizsgálni egy olasz kutatócsoport, írja a hvg.hu.

A nem alkoholos zsírmáj betegség (NAFLD) prevalenciája gyorsan növekszik. Napjainkban ez a leggyakoribb májbetegség, amely a világ népességének egynegyedét érinti, és rendszeresen együtt jár olyan anyagcserezavarokkal, mint a 2-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízás és kardiovaszkuláris betegségek.

A túlsúly és elhízás kialakulásáért alapjaiban a hosszú távon fennálló, szükséglettel szembeni túlzott energiabevitel felelős. Mégis multifaktorális problémaként tartjuk számon, hiszen az energiaszükséglet és felhasználás egyensúlyzavarát genetikai, epigenetikai, fiziológiai, környezeti és szociokulturális faktorok együttesen idézik elő (1).