Elhízott betegeknél ismerten nagyobb a kardiovaszkuláris betegségek (CVD) kialakulásának kockázata. Úgy tűnik azonban, hogy a regionális, viszcerális, szervspecifikus zsírfelhalmozódás nagyobb szerepet játszik ezen szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában, mint önmagában az elhízás.

A 2-es típusú diabetes mellitus (T2DM) korábbi, döntően a glikémiás kontrollra fókuszáló terápiás megközelítése helyett a legújabb nemzetközi ajánlások holisztikus kezelést, valamint az antihyperglykaemiás terápia megtervezésekor az ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegség (ASCVD), a pangásos szívelégtelenség, illetve a diabeteses vesekárosodás felmérésén alapuló egyéni gyógyszerválasztást preferálnak. Mindehhez a jól edukált beteg megnyerése, reálisan elérhető, időben behatárolt egyéni célkitűzések egyeztetése szükséges, a beteg személyes preferenciáit is figyelembe véve.

A Semmelweis Szimpózium első napján, a Doctor Honoris Causa címek átadását is magába foglaló megnyitót követően kilenc – közte négy keynote – előadás hangzott el.

A szív- és érrendszeri betegségekből fakadó halálozás a vezető mortalitási tényező a világ fejlett országaiban. Az elmúlt évtizedekben a halálozás jelentős csökkenésének lehettünk tanúi, mely hatására már nem minden második, csak közel minden harmadik fatális esemény kardiovaszkuláris eredetű.

Új gyógyszeres lehetőségekről, személyes indíttatásáról és a szívbetegek testedzésre épülő, az életmódváltást előtérbe helyező terápiájáról faggattuk dr. Kiss Róbert Gábort, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnökét.

A COPD-s betegek gyakran nem kapják meg az egyidejűleg fennálló kardiovaszkuláris betegségük kezelésére a leghatékonyabb terápiát, holott a COPD korai felismerése és adekvát kezelése jelentős kockázatcsökkenést eredményezhet.

Közép Európában egyedülálló, 256 szeletes szív-CT-t üzemeltek be a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjában. Magyarországon évente 25 ezer ember kap szívinfarktust.