A hatékony és értékalapú egészségügy felé szeretne mozdulni a kormány, azonban ehhez sok akadályt kell leküzdeni, mondta az egészségügyi miniszter egy budapesti szakmai konferencián.
Kíméletlen számvetés Orosz Éva most bemutatott új kötete a mindenkori kormányok elhibázott vagy félbemaradt reformjairól. A közgazdász professzor – akit a magyar egészségpolitika „élő lelkiismeretének” neveztek – látleletet adott a magyar egészségpolitika négy évtizedéről, de a könyvbemutatón egy lehetséges fordulat esélyei is mérlegre kerültek.
A 2013 és 2022 közötti tíz évben több mint 100 000 magyar állampolgár halála írható annak a számlájára, hogy a hazai megelőző szolgáltatások elmaradnak a visegrádi országok átlagától. A magyarországi összhalálozás 8%-áért a V3-as szintnél gyengébb prevenció, illetve a bizonyítékokon alapuló orvosi eljárások kevésbé hatékony alkalmazása felelős.
Hiába költ az állam milliárdokat az egészségügyre, a magyarok elhízottak, isznak és dohányoznak, de nem járnak el a mindenki számára ingyenes szűrésekre sem. Így nem csoda, ha nem javulnak a mortalitási és morbiditási mutatók. Mindennek kapcsán a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) XIX. konferenciáján az a kérdés is felmerült, hogy a népet kell-e leváltani, vagy az egészségpolitikát?
Többek között Bodoky György onkológus és Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója is kitüntetést vehetett át az állami ünnep alkalmából Pintér Sándor belügyminisztertől csütörtökön.
A kora este kezdődő parlamenti vitában éjfél előtt egy órával még az írásban előre jelentkezett felszólalók mondták el beszédeiket. Az ellenzéki pártok jelezték, hogy obstrukcióra készülnek.