A Gélisse és munkatársai által készített történeti áttekintés azt mutatja be, hogyan vált a Lennox–Gastaut-szindróma (LGS) egy kezdetben főként EEG-alapon azonosított jelenségből napjainkra jól körülírható, elektro-klinikai epilepszia-szindrómává. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a súlyos, elesésekkel és fejlődési/kognitív romlással társuló gyermekkori epilepszia fogalma már a 18–19. századi klinikai leírásokban megjelent (pl. gyakori „drop attack”-szerű események), azonban az LGS valódi karakterizálását az EEG korszaka tette lehetővé.

A PwC Magyarország és a Publicis Groupe Hungary közös kutatása szerint a mesterséges intelligencia sokaknál természetes egészségügyi tájékozódási eszközzé vált.

A SNAP-25 szinaptikus fehérje ígéretes biomarker és/vagy gyógyszercélpont lehet major depresszió és szkizofrénia indikációkban.

A derékfájás komplex fájdalom szindróma, kialakulásában a hagyományos nociceptív mechanizmusok mellett jelentős neuropáthiás és nociplasztikus komponensek is szerepet játszanak. A neuropáthiás fájdalom alul kezelt és alul diagnosztizált, ami kihívást jelent a hatékony kezelésben és jelentős terhet ró az egészségügyi rendszerekre.

Az egészségügy finanszírozásáról, új „szerepek”, feladatok kialakításáról is beszélt az egészségügyért felelős államtitkár az InfoRádió Aréna című műsorában.

Az eddigi kutatási eredmények arra utalnak, hogy a neuroszteroidok fokozhatják a neuroplaszticitást és pozitívan befolyásolhatják a depresszió által károsított idegpályákat.

A pitvarfibrilláció (PF) kialakulásának kockázati tényezőjeként azonosított betegségek prevalenciája, beleértve a magas vérnyomást és a cukorbetegséget, az idősödő lakosság körében növekszik. Ezért a PF-et különösen az idős populációra jellemző állapotként határozták meg.

Egyre nagyobb mértékben érintik elhúzódó fájdalomproblémák a gyermekeket és a fiatal felnőtteket hazánkban.

A VR-technológia és a speciális fájdalomkezelési módszerek eddig közel 700 gyermek számára tette fájdalom- és stresszmentesebbé az orvosi kezelést.

A neurokognitív zavarok egyre nagyobb kihívás elé állítják az egészségügyi ellátást. Hazánkban is aluldiagnosztizált, hiányosan felismert, hiányosan kommunikált, alulkezelt és alulgondozott a demencia. A háziorvosok szerepe kiemelkedő a korai felismerésben és a demenciával élők gondozásában. A kompetenciahatárok betartása mellett növelni kell a rizikócsoportba tartozók szűrési gyakoriságát, a betegvezetésben javítani kell a kognitív, a pszichés és viselkedési (BPSD) tünetek kezelési gyakorlatát a háziorvosok körében.