Ebben a tanulmányban a szerzők összehasonlították az OAC-felírások gyakoriságát és összetételét 2004–2011 és 2012–2019 között. Megállapítható, hogy a NOAC szerek elérhetővé válása után a K-vitamin antagonista kezelés aránya visszaesett az előbbiek javára, köszönhetően a NOAC szerek legalább ugyanolyan hatékonyságának és biztonságosságának, ugyanakkor könnyebb alkalmazhatóságának.
Ennek a nagy, prospektív nemzetközi PF regiszternek az eredményei szerint a társbetegségek átfogó, irányelvek szerinti gyógyszeres kezelése (GMDT) a halálozás alacsonyabb kockázatával társult ≥2 CHA2DS2-VASc pontszámmal rendelkező, pitvarfibrillációban (PF) szenvedő betegeknél. Az orális antikoaguláns (OAC) kezelés csökkentette mind az össz-, mind nem-kardiovaszkuláris eredetű halálozást, függetlenül a kardiovaszkuláris (CV) betegségek kezelésére alkalmazott GMDT-től.
A DOAC-kezelés megszakítási aránya szignifikánsan különbözött az egyes készítmények esetén, a kezelés megszakításának leggyakoribb okai a gyógyszer-specifikus mellékhatások, a betegekhez köthető személyes tényezők és a vérzéses szövődmények voltak. A terápiás adherencia hosszabb távon az apixaban mellett volt a legjobb, ami arra utalhat, hogy ez a gyógyszer jobban tolerálható, mint a dabigatran vagy a rivaroxaban.
A warfarinhoz képest a NOAC-okat a gyakorlatban ritkábban alkalmazzák alacsonyabb vesefunkció mellett. Úgy tűnik azonban, hogy a NOAC-ok hasonló vagy jobb hatékonysággal és biztonságossággal rendelkeznek, mint a warfarin, a vesefunkció teljes tartományában.
Ausztrál kutatók olyan vérvizsgálati eljárást fejlesztettek ki, ami invazív beavatkozás nélkül is egyértelműen megmutatja, hogy az adott nő endometriózistól szenved-e, írja a hvg.hu.
Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat.