A PLOS Medicine folyóiratban jelent meg az Imperial College London kutatóinak tanulmánya, amelynek eredményei szerint a 2019-es koronavírus világjárvány több szempontból rövidítette meg az életet, mint korábban gondoltuk.

Lassan telt meg a Parlament előtti terület a napfényes szombat délutánon, de a nőttön- növekvő tömeg végül betöltötte a térre vezető utcákat is. Hogy végül több ezren demonstrálták személyes jelenlétükkel a Magyar Orvosi Kamara felhívására, hogy jobb egészségügyet akarnak, az bizonyos, de voltak, akik 10-12 ezer főre becsülték a morajló sokaságot. Ők azzal az üzenettel térhettek haza: „folytatjuk”.

A WHO legfrissebb jelentése szerint az európai régió lakossága „élethosszig tartó egészségügyi válságokkal” néz szembe, írja a Magyar Nemzet.

Fontos lenne, hogy ne egy ciklusra csináljunk egészségpolitikát, hangzott el a Népszava új, Szike című egészségpolitikai podcastjében.

Egy 12 éves gyerek szintjén kell kommunikálni a magyar betegekkel – hangzott el egy csütörtöki konferencián, ahol az egészségműveltség és egészségértés kérdéskörét körbejárva az is kiderült, hogy 100 magyarból mindössze 11 képes megfelelő szinten értelmezni az orvosi utasításokat, tájékoztatókat, terápiás javaslatokat.

A betegségek megelőzésének fontosságát hangoztatta az Egyesült Államok új egészségügyi minisztere, miután letette hivatali esküjét.

A munkakörülmények javításával és megfelelő bérek biztosításával vonzóvá kell tenni az egészségügyi ágazatot a munkaerőhiány orvoslására.

A kormányzat Covid-járvány kezelésről szóló filmjének nyomán az ellenzéki pártok javaslatokkal álltak elő, és a főpolgármester is megszólalt.

Egészségügyi válsághelyzet van-e Magyarországon? Milyen hatásai vannak a hálapénzreformnak? Sikerült-e a bérrendezéssel megállítani az orvoselvándorlást? A Mandiner interjúja a Semmelweis Egyetem rektorával.

A magyarok nagyjából fele inkább bizakodóan, míg a másik fele jobbára aggodalommal tekint az idei évre – írja a Medián felmérése alapján a hvg360.