Míg februárban százoldalas dokumentumköteggel, addig múlt héten már csak az ebből kiválogatott legfontosabb öt ponttal érkezett a Magyar Orvosi Kamara (MOK) delegációja arra az egyeztetésre, ahol az ágazat teljes felső vezetése képviseltette magát Pintér Sándor belügyminiszter vezetésével.

Jelenleg a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) lenne a legolcsóbb, legnagyobb hatású és leggyorsabb eredményt hozó beavatkozás az egészségügyben, ám bevezetése pénz híján akadozik – derült ki többek között az IME egészségügyi szaklap konferenciáján, ahol még a PM államtitkára is elismerte: ráférnének az egészségügyre a többletforrások.

Számos fontos egészségügyi mutató alapján Magyarország le van maradva az uniós átlagtól – hangzott el az AIPM által rendezett konferencián.

Európai szakértők ajánlásokat fogalmaztak meg az európai egészségügyi adattérben (EHDS) rejlő lehetőségek sikere érdekében.

A világgazdasági válság miatt egyelőre nem számíthat jelentős többletbevételre az ágazat, így a hatékonyságnövelés lehet a túlélés kulcsa 2025-ig, ugyanakkor a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő célja, hogy az állami kiadások növelése mellett a közellátásban biztosítsák a gyógyító tevékenységet.

Furcsa átalakulás zajlik az egészségügyben, a mesterséges intelligencia alapvetően változtatja meg a gyógyítást és az egészségügyi rendszereket – derült ki az Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) 22. Adatvezérelt egészségügy és kiberbiztonság konferenciáján.

A polgáraival törődő, szolidáris államra lenne szükség, amely nem büntetésekkel akarja kikényszeríteni a szerinte megfelelő viselkedést, hanem az emberek jólléte érdekében nagyobb szerepet vállal.

A gyógyszerbeszerzés tervezett központosítását is szóba hozták képviselők hétfőn a parlamentben, a napirend előtti felszólalások során.

Ezt jelentette be Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Kórházszövetség keddi konferenciáján a Portfolio szerint.

A Pénzcentrum a legfrissebb adatok alapján vizsgálta meg, milyennek mondható a magyar egészségügy állapota.