A szomatikus tünetek jelentette betegségterhet a sclerosis multiplexes betegek körében az átlagpopulációnál jóval gyakrabban előforduló depresszió tovább növeli.

Az elhízást egyre gyakrabban írják le krónikus betegségként, a mindennapi gyakorlatban azonban sok nő, aki gyógyszeres kezelés mellett dönt, továbbra is ítélkezéssel szembesül a környezetében, és gyakran saját szégyenérzete is nehezíti a terápiás folyamatot.

Bár a népi gyógyászat évszázadok óta használja a fűszernövényeket, a tudomány eddig nehezen tudta bizonyítani, hogy a mindennapi étrendben előforduló, csekély mennyiségű hatóanyag valóban képes-e gátolni a gyulladásokat.

Meglepő tanulsággal szolgált egy, a Nature-ben most megjelent nemzetközi kutatás: közel ötszáz elemző ugyanazt az adatállományt vizsgálva gyakran eltérő következtetésekre jutott.

A most induló EvoPAR‑Breast01 vizsgálat fő kérdése, hogy a HRD‑t célzó kezelések CDK4/6‑gátlók helyetti első vonalbeli alkalmazása hatékonyabb eljárásnak bizonyulhat-e magas kockázatú emlőrákos betegek körében.

A Paediatrics & Child Health folyóirat a hvg.hu szerint elismerte, hogy 2000-ig visszamenőleg összesen 138 esettanulmány bizonyult fiktívnek.

A hazai pulmonológiai rehabilitációval foglalkozó központokban született közleményekből tallózva röviden bemutatjuk, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), intersticiális tüdőbetegségek (ILD), idiopátiás tüdőfibrózis (IPF), illetve tüdőtranszplantáció esetén milyen eredmények érhetők el pulmonológiai rehabilitációval.

Rekordidő alatt képes steril sebzáródást előidézni az AGCL nevű por alakú anyag, amelyet a koreai kutatók eredetileg a hadsereg számára, a harctéri sebesültek gyors ellátása céljából fejlesztettek ki.

A lítium védő hatása korábbi tudományos eredmények alapján bizonyított, de valószínűleg korszerűbb formulára lesz szükség a memóriazavarok prevenciójához.

A PERT eljárással több ritka betegség (Batten-kór, Tay–Sachs-kór és Niemann–Pick kór C1 típusa) közös kiváltó oka válhat gyógyíthatóvá.