A 2027-re tervezett 500 milliárd forint egészségügyi többletforrás csaknem felét az egészségügyi szakdolgozók béremelésére fordítják, üzente az Egészségügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Ellátási alapcsomaggal nem készül a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő új főigazgatója, Kaló Zoltán, ellenben büntetések helyett pozitív ösztönzőkkel, adatalapú döntésekkel és egészségnyereség-méréssel alakítaná át a hazai ellátást.

A kórházak gazdálkodásáról szóló viták többnyire a nagy számokról szólnak, hogy mekkora az egészségügy részesedése a GDP-ből, elegendő-e a finanszírozás, mekkora az intézmények adósságállománya, mennyivel kellene emelni a HBCS forintértékét és a béreket, mennyit kell fizetni a külső ügyeletért, stb. Ezeket egy kórház vezetése aligha befolyásolja. Van azonban számos kisebb terület, ahol a menedzsment döntései – megfelelő felhatalmazás és minőségbiztosítás esetén – érdemben javíthatják a gazdálkodás hatékonyságát.

Tartósan alulfinanszírozott a magyar egészségügy és a szociális szféra uniós összevetésben, állapította meg elemzésében a GKI.

A Magyar Orvosi Kamara honlapján tette közzé az elmúlt 100 nap értékelését, az egészségügyi miniszter Facebook-posztban reagált.

A dolgozók már nyíltabban beszélhetnek az intézményi problémákról – mondta Soós Adrianna, a FESZ elnöke a Heti TV Pirkadat című műsorában.

Az egészségügyi miniszter felszólalásával kezdődött az Országgyűlés keddi ülése, Hegedűs Zsolt nemzeti ügynek nevezete az egészségügyet.

Az RTL Híradójának nyilatkozó szakemberek azonnali beavatkozást sürgetnek, miközben az egészségügyi tárca halasztja a döntéshozatalt.

A legfrissebb államkincstári adatok szerint a kórházak lejárt adóssága június végére már elérte a 49,5 milliárd forintot – mondta Rásky László, az OSZ főtitkára az Economxnak.

A képviselői kérdések és törvénymódosítási viták során terítékre került a kórházak adósságának újratermelődése és a valós költségek felmérése is.