Négy új elektronmikroszkóp érkezett a Szegedi Tudományegyetemre, köztük két olyan, amely a legmodernebb krio-elektronmikroszkópiás technológiát használja.

A technológia közelebb vihet a különböző idegrendszeri betegségek terápiás és diagnosztikai lehetőségeinek kidolgozásához.

Magyarországon 200-250 ezerre tehető az Alzheimer-kórban szenvedők száma, a családtagokkal együtt több mint 1 millió embert érint a probléma.

Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Szegedi Tudományegyetem kutatói a világon egyedülálló új módszert dolgoztak ki az agysejtek élettani működésének vizsgálatára.

A GyártásTrend Szabados Leventével, az AI Partners vezető mesterségesintelligencia-szakértőjével beszélgetett.

A kutatók által kifejlesztett mikroelektróda segítségével sejtszinten mérhetők az infravörös besugárzás hatásai, ami közelebb vihet a hőhatásra lezajló biofizikai folyamatok megismeréséhez, és később valamely neurodegeneratív betegségmodellben is vizsgálhatják a módszer alkalmazhatóságát.

Spanyol kutatók olyan új grafikus adatmegjelenítési módszert fejlesztettek ki, mely felgyorsíthatja, könnyebben értékelhetővé teheti a neurológusok által vizsgált hálózatokat.

A mikroba-közösségek jóval bonyolultabban működnek, mint a múlt században gondoltuk. A baktériumok közötti kompetíció és kooperáció jobb megismerése segíthet az antibiotikum-használat hatékonyabbá tételében.

A Rózsa Balázs és kutatótársai által kifejlesztett módszerrel éber, aktívan mozgó állatok agyának nagy idegsejthálózatai vizsgálhatók, közli az MTA.

A ghrelin, más néven éhséghormon csupán az állatok gondolkodási készségét javítja, az emberekre nincs ilyen hatással, derül ki az Origó cikkéből.