Az elhízás mint a civilizációs betegségek egyik legfontosabb rizikófaktora komplex okokkal magyarázható, amelyek közül az egyik alábecsült tényező az obezogén endokrin diszruptorok hatása.

A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].

Rekordidő alatt képes steril sebzáródást előidézni az AGCL nevű por alakú anyag, amelyet a koreai kutatók eredetileg a hadsereg számára, a harctéri sebesültek gyors ellátása céljából fejlesztettek ki.

Egyetlen kiszivárgott jelszó ma már nem csak egy fiókot veszélyeztet – akár az összes többihez is hozzáférést biztosíthat a támadóknak.

A Humánreprodukciós Igazgatóság jelentése szerint az állami meddőségi rendszer 2024-ben a legeredményesebb évét zárta, írja az Economx.

Egy 1900 éves római üvegfiolában felfedezett sötétbarna pelyhek az első közvetlen bizonyítékok az emberi ürülék gyógyászati célú felhasználására, írja a Qubit.

A megnövekedett betegforgalom miatt a belgyógyászati betegeket más osztályokon helyeztünk el – írta a Telexnek az orvosigazgató.

Bár a Covid-vakcina készletek elméletileg bőségesek, a gyakorlatban akadozik a nagy kockázatú betegek immunizálása, írja a Telex.

A meglehetősen drámai hazai daganatos halálozási statisztikák oka, hogy a magas incidenciát késői felismerés kíséri, a terápiás válaszok pedig egyénenként változóak. A Nemzeti Tumorbiológiai Laboratórium (NTL) erre a strukturális és tudományos kihívásra adott komplex választ.

Az anafilaxia patomechanizmusa, a diagnosztika és a kezelés alapos ismerete kulcsfontosságú minden orvos számára, hiszen a késlekedés a felismerésben és az ellátásban fatális következményekkel járhat.