Bár a lakosság fontosnak tartja az egészsége megőrzését, még mindig a vitaminok jelentik a legfőbb prevenciós eszközt.

Európában és Magyarországon is a legtöbb ember szív- és érrendszeri kórképekben veszíti életét. Mindez cselekvésre sarkall. Az Európai Unió prioritásai között szerepel a kardiovaszkuláris egészség mutatóinak javítása, amely tagországi összefogást és nemzeti szinten történő cselekvést sürget. E törekvés jegyében és a kardiovaszkuláris megbetegedések visszaszorítását kiemelt prioritásként kezelő magyar EU-elnökségi félévhez kapcsolódóan rendezték meg Budapesten a „Együttműködés a kardiovaszkuláris egészségért: Klinikai ismeretek és az EU szakpolitikáinak és legjobb gyakorlatainak összehangolása” című nemzetközi konferenciát.

Az Európai Unió prioritásai között szerepel a kardiovaszkuláris egészség mutatóinak javítása, amely tagországi összefogást és nemzeti szinten történő cselekvést sürget.

A European Journal of Nutrition folyóiratban közölt felmérés eredményei szerint a brit kisgyermekek napi kalóriabevitelük közel felét ultrafeldolgozott élelmiszerekből biztosítják; ez az arány hét éves korukra tovább nő.

Miért fontos a gyermekkori elhízás kezelése? Ez volt a fő témája annak a szimpóziumnak, amelyet a Gyermekgyógyászati Klinika alapításának századik évfordulója alkalmából rendeztek a Debrecenben.

A mai naptól ingyenesen letölthető a Bethesda Gyermekkórház képernyőcsökkentő programjának kiegészítéseként elkészült e-book.

A C-vitamin az egyik olyan vitamin, amelynek a pótlásáról a szülők a leggyakrabban gondoskodnak a gyermeküknél.

November 11-15. között világszerte az alultápláltság negatív hatásaira kívánják ráirányítani a betegek, az egészségügyi szakemberek és a politikai döntéshozók figyelmét.

Az obesitas kialakulásának okai sokrétűek, genetikai, környezeti és pszichológiai tényezők egyaránt szerepet játszanak a folyamatban. Az iparosodott országokban a táplálkozási szokások megváltozása, a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának növekedése, a fizikai aktivitás csökkenése, valamint a mozgásszegény életmód vezetett oda, hogy az obesitas és a túlsúly globális közegészségügyi problémává vált szerte a világon, amely számos társadalmi és gazdasági kihívást is jelent.

A túlsúly és elhízás kialakulásáért alapjaiban a hosszú távon fennálló, szükséglettel szembeni túlzott energiabevitel felelős. Mégis multifaktorális problémaként tartjuk számon, hiszen az energiaszükséglet és felhasználás egyensúlyzavarát genetikai, epigenetikai, fiziológiai, környezeti és szociokulturális faktorok együttesen idézik elő (1).