A hazai gasztroenterológia leszakadóban van a nemzetközi szinttől. A felzárkózáshoz elengedhetetlen a szakma alulfinanszírozottságának megszüntetése, a benne dolgozók jobb megbecsülése – mondja lapunknak Gyökeres Tibor, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság elnöke.

A szondatáplálással kapcsolatos ismeretterjesztést, az előítéletek lebontását segíti elő évről-évre a Szondatáplálás hete.

Az SMA kezelésének eredményessége függ a betegek terápiakezdeti életkorától. Az életminőség leghatékonyabb javulása tünetmentesen kezdett kezeléssel érhető el, amikor még a legkisebb mértékű az irreverzibilis motoneuron-pusztulás. Tünetek hiányában kizárólag újszülöttkori szűréssel érhető el a korai diagnózis és terápia, amit a hazai szűrőprogram is igazol.

A gyermekkori stroke, bár ritka betegség, napjainkban is egyike azon gyermekneurológiai sürgősségi állapotoknak, amelyet a focalis neurológiai deficit tünetekkel akutan vizsgálatra kerülő gyermekek 10–25%-ánál diagnosztizálnak.

Idén február 6-án kezdődött a Szondatáplálás hete, amely az előítéletek feloldására, a témával kapcsolatos ismereteink bővítésére is alkalmat ad.

A Semmelweis Egyetemen az elmúlt hónapokban nyolc-tízszeresére nőtt a légúti tünetekkel klinikán kezelt kisgyerekek száma.

A gasztrointesztinális (GI) sebészet a tápcsatorna és/vagy a máj direkt/eperendszer manipulációjával jár, ezért a közvetlen műtét utáni időszakban a beteg bizonyos ideig nem képes szájon át történő táplálékbevitelre.

A 2020. évben azonosított új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta fertőzések (COVID-19) megelőzésének és terápiájának kézikönyvében csak utalás olvasható az intenzív ellátást igénylő COVID-19 betegek táplálási terápiájáról.

A klinikai táplálásterápia kivitelezése kórházi körülményeket igényel, azonban, körültekintő betanítás és ellenőrzés mellett, otthoni táplálásra is lehetőség van. Ennek módszerei az otthoni enterális táplálás (OET) és az otthoni parenterális táplálás (OPT).  Mindkét esetben az az elsődleges cél, hogy a táplálás biztosítsa a beteg energia-, mikro- és makrotápanyag-szükségletét.

2019-ben a vezető 10 halálok közül 7 krónikus társbetegséghez volt köthető, mely az összhalálozás 44%-át tette ki. A kardiovaszkuláris betegségek 17.9 millió ember halálát okozták, daganatos megbetegedésekben 9 millióan vesztették életüket, míg a diabetes mellitushoz társítható halálesetek száma 1.6 millió volt, melynek számában a 2000-es évekhez viszonyítva 70%-os növekedés figyelhető meg¹.