A fejfájás az egyik leggyakoribb ok, ami miatt orvoshoz fordulnak az emberek. A panasz gyakoribb lehet, mint amilyennek a statisztikák mutatják, mivel a betegek mintegy fele fejfájás miatt a családorvost sem keresi fel – újabban sokan az internetes oldalakon tájékozódnak és vény nélkül kapható gyógyszerekkel kezelik magukat. Az epidemiológiai adatok ismerete segíthet a beteg panasza és/vagy tünete alapján gyorsan átgondolni, melyek a nagy, és melyek a kisebb valószínűséggel szóba jövő kórképek.

A 37 éves nő nyakának erős fájdalma és mozgáskorlátozottsága miatt fordult orvoshoz. Akut nyaki szindróma, agyhártyagyulladás és szubarachnoidealis vérzés lehetősége merült fel. A mágneses rezonanciás (MR) vizsgálat azonban egészen mást mutatott: retrofaringeális lágyszöveti duzzanatot, diffúz folyadékgyülemet és a második nyaki csigolya testének részleges ödémáját. Az MR-lelet, valamint a komputertomográfiával megállapított prevertebrális meszesedés alapján retrofaringeális tendinitiszt regisztráltak. Kóreredetét tekintve ez a tünetegyüttes a váll és a könyök gyulladásos ínbetegségeihez hasonlít: heveny gyulladásos idegentest-reakciót váltanak ki bizonyos – legtöbbször hidroxi-apatit – kristályok.    A jellegzetes meszesedésekkel tarkított nyaki tendinitisz leggyakrabban a m. longus colli inának legfelső tapadási helyén alakul ki, de lefelé egészen a 6. nyakcsigolyáig terjedhet a gyulladás. Kiterjedhet – mint ebben az esetben – a csigolyatestekre is. Nem szteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) vagy rövid ideig alkalmazott kortikoszteroid hatására a tünetek legtöbbször hamar elmúlnak. Ezúttal a diclofenac hozott gyors javulást.    A heveny nyaki panaszok differenciáldiagnózisában mindig gondolnunk kell a retrofaringeális tendinitisz lehetőségére – teszi hozzá közleményében dr. Josef G. Heckmann professzor (Nervenarzt 2006;77:952–957). Ha a betegnek típusos panaszai vannak és az MR-lelet is megfelel a várakozásnak, akkor mellőzhető az invazív vizsgálat, és késedelem nélkül meg lehet kezdeni az NSAID-terápiát.