A környéki idegrendszer megbetegedéseit összefoglaló néven neuropátiáknak hívjuk. A neuropátiák jóval gyakoribbak, mint a központi idegrendszer betegségei, mégis méltatlanul a neurológia „perifériáján” helyezkednek el.

Kullancscsípés esetén mielőbb távolítsuk el a vérszívót. A Semmelweis Egyetem oktatóvideója ehhez nyújt segítséget.

A glükagon-szerű-peptid-1- (GLP-1-) receptorok a humán ízületekben is jelen vannak, és támadáspontot jelentenek a liraglutid számára, amely osteoarthritises rágcsálómodellben analgetikus, gyulladáscsökkentő és katabolikus folyamatokat mérséklő hatást mutatott.

A mozgásszervi betegségek legáltalánosabb jelensége a fájdalom. A gyógyszeres fájdalomcsillapítás leggyakrabban alkalmazott készítményei a nem szteroid gyulladáscsökkentők.

A legújabb kutatások szerint a tüdőben is egy speciális mikrobiom található, ami új terápiás lehetőségeket nyit meg a betegek előtt.

Eddig tripla negatív emlőrákban szinte kizárólag citosztatikumokat tudtunk használni, ezért nagy áttörési lehetőség az immunterápia ebben a betegcsoportban.

A rendszeres mozgás hasznos, de az ízületi fájdalommal küzdők gyakran erre vágynak legkevésbé. Az artritiszes betegek harmada fizikailag inaktív, holott a megfelelő mozgás az ízületi gyulladás kezelésének egyik alapköve.

Kimutatták, hogy minél inkább különböznek a ráksejtek az egészséges sejtektől, annál erősebbek a rák-immunterápia autoimmun mellékhatásai.

2023 júniusában az Európai Hipertóniatársaság (European Society of Hypertension, ESH) milánói kongresszusán mutatták be az új európai hipertónia-irányelvet, amelynek főszerkesztője Giuseppe Mancia és Reinhold Kreutz professzor volt.

17 hazai SM-szakértő által kialakított, 8 pontból álló konszenzusajánlást fogadtak el a hullámzó kórformájú (relapszáló-remittáló) SM kezeléséről.