Az utóbbi években jelentősen megnőtt a szakirodalomban a myastheniás betegek életminőségére, a betegségteherre irányuló vizsgálatok, közlemények száma, melyekben rendre előtérbe kerül a betegséggel járó fáradékonyság kérdése is.

Évente több mint 840 ezer ember hal meg a munkával összefüggő pszichoszociális kockázatok miatt – áll a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet friss jelentésében, írja a Hírextra.

A szekunder adatelemzés és klinikai megfigyelések alapján kirajzolódik, hogy a hagyományos drogok mellett az új pszichoaktív szerek és a digitális környezethez köthető függőségek egyre nagyobb társadalmi és egészségügyi terhet jelentenek. A digitális térben történő tudatos jelenlét elengedhetetlen a jövő addiktológiai kihívásainak kezeléséhez.

Az alvászavar számos negatív következménnyel jár: rontja az életminőséget, hangulatzavarokat és nappali álmosságot okoz, kognitív teljesítményromláshoz vezet, valamint jelentős gazdasági teherrel jár.

A szédülés és egyensúlyzavar a klinikai gyakorlat gyakori, heterogén eredetű tünetegyüttese. A differenciáldiagnosztika a jóindulatú perifériás kórképektől az életet veszélyeztető centrális okokig terjed, ezért strukturált megközelítést igényel. A szédülés ellátásának kulcsa a szindrómaalapú triázs, a standardizált bedside tesztek szakszerű alkalmazása, a célzott képalkotás és a bizonyítékokon alapuló, lépcsőzetes terápia. 

Neuropathiáról beszélünk a perifériás vagy az autonóm idegek szerkezeti- vagy funkcionális károsodása esetén, melyek jellemzően érzészavarokat, motoros működési zavarokat vagy vegetatív diszfunkciókat eredményezhetnek.

A munkaképesség az egyén testi és lelki egészségi állapotának és funkcionális képességeinek azon mértékét írja le, amely lehetővé teszi, hogy az érintett az adott munkahelyi környezetben megfelelő tevékenységet végezzen.

A Mediworld budapesti központjában, a Margit Medical Center-ben átadták a legmodernebb technológiát alkalmazó MR készüléket.

A felnőttkori ADHD és annak kezelésére vonatkozó ismeretek és terápiás lehetőségek terén jelentős fejlődésnek lehetünk tanúi.

A „kettős diagnózisú” pácienst rendkívül nehéz felismerni. Gyakran csak a két probléma egyikét azonosítják. A mentális rendellenességgel diagnosztizált betegek egyik része tagadja az ivást vagy a droghasználatot, míg a másik felénél a szerhasználat elrejtheti a mentális rendellenességet.