A perifériás idegrendszeri érintettség jeleként gyakori tünet a neuropátia, mely az újonnan diagnosztizált 2-es típusú cukorbetegekben gyakran már a betegség felismerésekor jelen van. Neurofiziológiai vizsgálattal a betegség már a korai stádiumban, klinikai tünetek nélkül is kimutatható.

A carpalis alagút szindróma gyakori, kéz-alkari fájdalmat okozó betegség., amely elektrofiziológiai vagy UH-vizsgálattal pontosan kimutatható, és amennyiben időben diagnosztizálják és műtétileg kezelik, teljes gyógyulás remélhető.

A mindennapi neurológiában a fejfájás rendkívül gyakori panasz és gyakori beutaló diagnózis. A Global Burden of Disease Study szerint 2010-ben világszinten a tenziós fejfájás volt a második, a migrén pedig a harmadik leggyakoribb betegség.

A Néprajzi Múzeumban ezúttal is ingyenes szűrésekkel, szakértő tanácsadókkal, szórakoztató és informatív programokkal készülnek a szervezők.

A WHO statisztikája szerint jelenleg a világon 422 millió ember él cukorbetegséggel. Évente mintegy 1,5 millió ember halála köthető össze ezzel a betegséggel, de e mellett a cukorbetegség okozta szövődmények jelentős, és tartós egészségkárosodást és gazdasági károkat okoznak a betegek jelentős részének.

A környéki idegrendszer megbetegedéseit összefoglaló néven neuropátiáknak hívjuk. A neuropátiák jóval gyakoribbak, mint a központi idegrendszer betegségei, mégis méltatlanul a neurológia „perifériáján” helyezkednek el.

Idegbántalomra utaló eltéréseket már egészséges cukoranyagcseréjű, de a betegség szempontjából magasabb kockázati csoportba tartozóknál is találtak a Semmelweis Egyetem kutatói.

A jelen összefoglaló célja iránymutatást adni a fenyegető koraszülés és a koraszülés diagnózisát, prevencióját és kezelését illetően, figyelembe véve a hazai sajátosságokat.

Öt kiemelkedő hazai egészségértési programot díjazott a szakmai zsűri, illetve a közönség az AIPM idei Egészségértés Díj pályázatán.

A fájdalom a WHO általános meghatározása szerint egy kellemetlen szenzoros és emocionális tapasztalat, amely tényleges vagy potenciális szöveti sérüléshez társul, vagy ahhoz hasonlít, illetve ezen sérülés mértékével leírható (1). Az onkológiai fájdalmaktól szenvedő beteg azonban sokszor más betegeknél is erősebben tapasztalja, mennyire szubjektív jellegű is ez az érzet és mennyire erős mentális-pszichés distresszel járhat. Azonban bármennyire is nehéz meghatározni, leírni vagy mérni a daganatos betegségek kapcsán kialakuló fájdalmakat, lehetőségünk és kötelességünk is csillapítani azokat.