Csillámpor szórás, mellébeszélés és bagatellizálás helyett szakmai alapokon mutatta be Surján Orsolya országos tisztifőorvos a 2024-es évre vonatkozó jelentést a kórházi fertőzésekről. Kiderült az is, hogy évek óta elmulasztott feladatok végrehajtásába kezdtek bele.

Volt pusmogás, volt morajlás, de még harsány kacaj is a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség XXVII. konferenciájának egészségpolitikai fórumán, ahol Takács Péter egészségügyi államtitkár arról is beszélt, jól fogadja a kormány az unortodox ötleteit.

2025. szeptember 10-12. között Balatonfüreden rendezik meg a XXVII. Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség éves konferenciáját szövetségben az XXII. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferenciával. A Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása.

Az Interreg VI-A Románia-Magyarország Program keretén belül a mozgásszervi rehabilitáció színvonalának fejlesztésére nyílik lehetőség.

A debreceni klinikai központ a szervezeti, szakmai és infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően egyetemi betegellátó régióközponttá vált.

Történelmi lépésnek nevezte Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) XXXVII. Kongresszusán, hogy idén 150 milliárd forintnyi plusz pénz érkezik az intézményekhez, amelyet a dologi kiadásokra fordíthatnak.

Takács Péter a Partizánnak adott interjút Orosházán, amelyről a Mandiner számolt be. Az államtitkár kijelentéseire később reagált a MOK.

Az orvosszakmai kiválóság mellett a betegközpontú ellátásra törekedett két évtizedes fennállása során a Prima Medica Egészséghálózat. A 20. évforduló alkalmából Babai László, a kiemelt szintű járóbeteg-szakellátást nyújtó hálózat alapítója és ügyvezetője nemcsak az alapítás őstörténetéről mesélt, hanem jövőbeni terveiről is beszámolt.

Az elmúlt év eredményeit, valamint a további célokat, feladatokat a Klinikai Tanács ünnepi ülésén ismertették a Klinikai Központ, a Debreceni Egyetem, illetve az intézményt fenntartó alapítvány kuratóriumának vezetői.

Kevesebb az áttét és jobb a túlélési arány azoknál a daganatos betegeknél, akik részt vesznek szervezett szűrésen, ám hiába a korai felismerésből és gyógyításból eredő előny, ha nem sikerül rávenni az érintetteket a vizsgálatokon való részvételre.