Az emlőrák korai felismeréséről, a szülés utáni egészségügyi problémákról és a hagyományos műtétek alternatíváiról is szó volt az egészségnapon.

Egy szakirodalmi áttekintés a probiotikumok fogyasztásához köthető klinikai és transzlációs bizonyítékokat foglalta össze, különös tekintettel a bél-agy tengely feltételezett mechanizmusaira és azokra a lehetséges hatásokra, amelyek a szorongás, depresszió, bipoláris zavar és a szkizofrénia esetén jelentkezhetnek.

A bélben élő bakteriofágok, azaz baktériumot fertőző vírusok szerepét vizsgálták súlyos vastagbélgyulladást okozó fertőzések leküzdésében.

A Saccharomyces boulardii egy élesztőgomba, amely probiotikus sajátosságait eukarióta felépítésének is köszönheti. A liofilizált S. boulardii hatásossága a hasmenés számos formájának megelőzésében vagy kezelésében klinikailag igazolt.

Az IBS egyes altípusainak hátterében álló folyamatokat vizsgálták együttműködésben a HCEMM és a Szegedi Tudományegyetem kutatói.

A legtöbb súlyos betegség korai stádiumban még nem okoz tüneteket, ezért kiemelten fontosak a rendszeres szűrővizsgálatok.

Egy friss kutatásban a bélbaktériumok összetételének megváltoztatása után csökkentek az allergiás tünetek; a szűk mintán végzett kísérlet eredményei sokat ígérőek a Qubit szerint.

A mikrobiom egészségben és betegségben betöltött szerepéről egyre több adat lát napvilágot. A gazdaszervezet és mikrobák közötti interakciók vizsgálata intenzív kutatási célponttá vált az utóbbi években, mind gasztroenterológiai, mind más szervrendszerek betegségeiben.

A betegség komplex kezelése megköveteli a páciens életmódváltását és pszichés támogatását, emellett fókuszba helyezi a hatékony fájdalomcsillapítást, a kieső exokrin és endokrin funkciók pótlását, valamint a szövődmények kezelését.

A Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége (BEMOSZ) az inkontinenciaellátás átszervezését kéri a döntéshozóktól.