A túlsúly és elhízás kialakulásáért alapjaiban a hosszú távon fennálló, szükséglettel szembeni túlzott energiabevitel felelős. Mégis multifaktorális problémaként tartjuk számon, hiszen az energiaszükséglet és felhasználás egyensúlyzavarát genetikai, epigenetikai, fiziológiai, környezeti és szociokulturális faktorok együttesen idézik elő (1).

Újabb étrend hódít, az atlanti, ami tulajdonképpen a mediterrán étrend oldalágának is tekinthető, írja a hvg.hu.

Az utóbbi évtizedekben a túlsúly és az elhízás előfordulásának meredek emelkedése következtében az elhízáshoz kapcsolódó metabolikus és szervi eltérések is megszaporodtak, nemcsak a felnőtt, de a gyermek populációban is.

A krónikus pancreatitis a hasnyálmirigy idült gyulladásos megbetegedése, amely a hasnyálmirigy strukturális és funkcionális károsodásával jár. Az esetek jelentős részében fájdalom, emésztési zavarok, testsúlyvesztés áll a tünetek középpontjában, ami jelentősen rontja az életminőséget.

A krónikus pancreatitis a parenchyma irreverzibilis pusztulásával, kötőszövet képződéssel és gyulladásos beszűrődésekkel járó állapot, amely legtöbbször fájdalommal jár és a pancreas funkció csökkenését okozza. A változó mértékű exokrin és endokrin elégtelenség szükségessé teszi az étrend személyre szabott módosítását a beteg állapotához mérten.

Napjainkban, amikor az elhízás egyre égetőbb népegészségügyi problémaként jelenik meg, gyakran az alultápláltság témája marginális kérdésként tűnik fel a mindennapi orvosi gyakorlatban, többek között az apellátásban is.

Naponta legalább két adag tejtermék fogyasztásával csökkenthető a cukorbetegség és a magas vérnyomás kockázata, írja az OTSZ Online.

A PharmaOnline szerint dogmákat döntögetnek a tejjel kapcsolatosan nemrégiben megjelent evidencia-alapú megállapítások.

A sovány vagy 1 százalékos zsírtartalmú tejet fogyasztó felnőttek szervezetének biológiai életkora lassabban nő.

Egy friss meta-analízis alapján a genetikai faktorok sokkal inkább meghatározóak a köszvény kialakulásában, mint a táplálkozási tényezők.