A zsírszövetben zajló patofiziológiai folyamatok, valamint az elhízás és a krónikus gyulladás közötti kölcsönhatások világos megértése a társbetegségek kialakulásának jobb megértéséhez vezethet, és új célpontokat biztosíthat az elhízás kezelésében.

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a túltápláltság kritikus szerepet játszik az alacsony fokú gyulladás kialakulásában. Pontosabban, a zsírszövet krónikus gyulladása elhízott egyének esetén az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának döntő kockázati tényezője.

Az immunonkológiai terápia, jelesül az immunellenőrzőpont-útvonalak, még pontosabban a citotoxikus T-lymphocyta-asszociált protein-4 (CTLA-4) és a programozott sejthalál-1 (PD-1) terápiás gátlása paradigmaváltást eredményezett a szolid tumorok terápiájában. A lymphomák különböző típusai immunológiai érzékenységük alapján ugyancsak célcsoportjai lehetnek az említett kezelési formának, amit az előzetes vizsgálati eredmények bizonyítanak is.

Gyakran még az onkológusok körében is megfigyelhető „automatizmus”, hogy a neutropénia hátterében citosztatikus kezelést keresünk, jóllehet a valóság ennél jóval árnyaltabb.

Tíz évvel ezelőtt törzskönyvezték az ipilimumabot, amellyel a Bristol Myers Squibb úttörő szerepet játszott az immunonkológia (IO) terén. A BMS Magyarország orvosigazgatóját, dr. Kuluncsics Zénót a vállalat jelenlegi és jövőbeli portfóliójáról kérdeztük.

A magzatkárosító hatások kivédésében kulcsszerepet játszó alapvető szabályozást fedeztek fel az embrionális idegrendszerben az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatói.

A PharmaOnline szerint új, kis molekulasúlyú hatóanyagot próbáltak ki a tau és béta-amiloid fehérjelerakódások csökkentésére.

Amerikai kutatók olyan fehérjére bukkantak, amely a tumor mikrokörnyezetének megváltoztatásával PD-1 gátló hatást fejt ki, így képes lehet megakadályozni a tumorok növekedését.

A PharmaOnline szerint olyan molekulát fedeztek fel, amely könnyen a lupuszt kiváltó molekulának bizonyulhat.