A D-vitamin az egyik leginkább vizsgált vitaminunk. Szervezetünkbe kerülhet pro-D-vitamin formájában is, ahol többlépcsős átalakulás révén válik aktív vitaminná. Az érdeklődést jól mutatja, hogy az elmúlt öt évben a Pub-Medben a „D-vitamin” keresőszóval 24 341 hivatkozás, köztük 1201 eredeti közlemény lelhető fel.
A célzott terápiák, így a biologikumok (bDMARD) és a szintetikus célzott betegségmódosító gyógyszerek (tsDMARD) nagy áttörést hoztak a gyulladásos reumatológiai kórképekben, így rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő betegek kezelésében.
A rheumatoid arthritis (RA) terápiás palettája a célzott szintetikus betegségmódosító szerekkel (tsDMARD), a JAK-inhibitorokkal (JAKi) bővült az elmúlt években.
A ritkán előforduló neuroendokrin daganatok többnyire a tápcsatorna és a tüdő területén találhatók, és attól függően, hogy termelnek-e valamilyen hormonhatású anyagot, funkcionáló és nem funkcionáló altípusokat különböztethetünk meg.
Korábban nem publikálták olyan randomizált vizsgálat eredményeit, amelyben a 177lutécium-DOTA-oktreotát PRRT (újabb nomenklatúra szerint radioligand terápia [RLT]) szerepét mérték fel progresszív pancreas neuroendokrin daganatos (PaNET) betegek esetén.
A peptidreceptor radionukleid terápia (PRRT, újabb nomenklatúra szerint radioligand terápia [RLT]) szerepét előrehaladott PanNET betegeknél korábban nem mérték fel randomizált vizsgálat keretein belül. A szerzők az alábbiakban ismertetik a PRRT-177lutécium-oktreotát tumorellenes hatékonyságát értékelő első multicentrikus, randomizált, nyílt, II. fázisú vizsgálat elsődleges eredményeit, amelyben az RLT-t közvetlenül hasonlították össze szunitinibbel.
Az eredmények szerint a munkamemóriában részt vevő neuronok ilyenkor sem csendesek, hanem ugyanúgy tüzelnek, mintha használnánk ezeket a pillanatnyilag felesleges információkat.
Az Alzheimer's & Dementia folyóiratban jelent meg a National Taiwan University kutatóinak cikke, amelynek fő megállapítása szerint a szemek közötti retinavastagság finom különbségei korai és könnyen hozzáférhető biomarkerként szolgálhatnak az enyhe kognitív károsodás és a fizikai gyengeség kombinációjából álló, nagy kockázatú állapot kimutatására.
Az aranyereket érintő betegség gyakori kórkép, melynek kialakulása általában 45-65 éves kor között figyelhető meg, és tünetei a minimális kényelmetlenségtől a gyötrő fájdalomig terjedhetnek.