Nemcsak az idős, krónikus betegséggel élők számára jelent egészségügyi kockázatot egy hosszabb repülőút, hanem a fiataloknak is.

A fizikai munkát és a mindennapi közlekedést is beleszámítva a lakosság háromnegyede mozog eleget a KSH friss jelentése szerint, írja a G7.

A női egészség került a középpontba a Millió Lépés legutóbbi kihívásában, amelyben iskolai közösségek, családok, munkahelyek és egyéni résztvevők léptek együtt az aktívabb, tudatosabb mindennapokért.

Az elmúlt évtizedben nem változott érdemben a 15 évesnél idősebb lakosság szubjektív megítélése az egészségével kapcsolatban a KSH szerint.

Egy kutatás szerint már napi néhány percnyi, valóban intenzív fizikai aktivitás is számottevően csökkenti nyolc jelentős betegség – köztük az ízületi gyulladás, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a demencia – kialakulásának kockázatát.

A fizikai aktivitás támogatja a rákbetegek gyógyulását és jelentősen csökkentheti a daganatok kiújulásának kockázatát is.

A kéz és csukló sérülései a leggyakoribbak a mikromobilitási eszközöket használók körében, a sérülések száma pedig egyre növekszik.

A mellkasi folyadékgyülem és légmell kezelésében alkalmazható különleges szívókészülékhez jutott hozzá a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika.

Az intersticiális tüdőbetegségek (ILD) pontos prevalenciája nem ismert, becslések szerint 7–34 ezrelék között mozog, vagyis Magyarországon 700–3400 embert érinthet. A pontos diagnózis felállításához szoros együttműködésre van szükség a multidiszciplináris ILD-team és a betegek között.

A hazai pulmonológiai rehabilitációval foglalkozó központokban született közleményekből tallózva röviden bemutatjuk, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), intersticiális tüdőbetegségek (ILD), idiopátiás tüdőfibrózis (IPF), illetve tüdőtranszplantáció esetén milyen eredmények érhetők el pulmonológiai rehabilitációval.