2024-ben számos kulcsfontosságú trend alakítja majd az egészségügyi ellátás jövőjét – de hogyan készülhetnek fel az ágazat vezetői és az érdekelt felek erre a mélyreható változásra?

A magyar lakosság több mint fele szerint a kórházak nagy részében katasztrofális állapotok uralkodnak, vagy méltatlan körülmények között gyógyítják a betegeket.

Az éghajlatváltozás és a levegőszennyezés tüdőbetegségekre gyakorolt hatásairól jelent meg összefoglaló közlemény, írja az OTSZ Online.

Egy amerikai kutatás 2003 és 2010 közt vizsgálta a levegőminőség és az öngyilkossági kísérletek számának összefüggését, írja az Infostart.

Az európaiak aggódnak a levegőszennyezés egészségügyi és környezeti hatása miatt, úgy vélik, többet kell tenni a levegőminőség javításáért.

Negyedére csökkentette a légszennyező anyagokra vonatkozó határértékeket az Egészségügyi Világszervezet.

Többfelé rossz a levegő a magas szálló por (PM10) tartalma miatt – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ szerdán az MTI-vel.

Vannak olyan kerületek, ahol olyanok az életkilátások, mint Szamoán, Budán viszont hosszú életben bízhatnak az ott élők, írja a 24.hu.

Hiányos a szűrési és az alapellátási rendszer, részben ezért halnak meg a magyarok idő előtt – állapította meg az Európai Tanács.

A levegőszennyezettség világszerte 20 hónappal rövidíti meg a most született gyerekek várható élettartamát, Ázsiában a legsúlyosabb a helyezet.