A kedvezmények egy része független az esetleges keresőtevékenységtől, más részük a munkajövedelemhez kötődik, írja az ado.hu.

A juvenilis idiopathiás arthritis (JIA) a leggyakoribb gyermekkori krónikus reumatológiai kórkép, prevalenciája megközelítőleg 1/1000-re tehető. A JIA gyakran felnőttkorban is folytatódik és hosszú távon szignifikáns morbiditást eredményezhet, beleértve a testi fogyatékosságot is.

A rheumatoid arthritis (RA) terápiás palettája a célzott szintetikus betegségmódosító szerekkel (tsDMARD), a JAK-inhibitorokkal (JAKi) bővült az elmúlt években. 

A pitvarfibrilláció (PF) előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával exponenciálisan növekszik, miközben az időskorú pitvarfibrilláló betegeknél a stroke rizikója fokozott.

Az egészséges öregedést támogató étrendi változtatások kulcsfontosságúak a fizikai és kognitív funkciók megőrzésében, valamint az életkorral összefüggő betegségek megelőzésében. Az időskorban bevezetett egészséges étrend hatékonyan támogathatja az optimális egészségi állapot és a funkcionális képességek megőrzését.

A mozgásszervi megbetegedések jelentik a legnagyobb munkahelyi egészségügyi kockázatokat Európában – derül ki a 30 európai országban, köztük Magyarországon végzett uniós kutatásból

A Nature folyóiratban augusztus 20-án jelent meg a University of Oxford kutatóinak cikke, amelyben egy neuronális poliamin transzportert kódoló gén, az SLC45A4 működését sikerült az eddigieknél sokkal részletesebben feltárni. A krónikus fájdalom a világ egyik vezető rokkantosító hatású egészségügyi okának számít.

A szorongás és a depresszió súlyos terhet ró az emberi egészség mellett a gazdasági fejlődésre is – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) két új jelentésből a vasarnap.hu szerint.

A gyermekreumatológiai betegségek közül a leggyakoribb krónikus gyulladásos kórkép, a Juvenilis Idiopathiás Arthritis (JIA), amelynek értelmezését patomechanizmusának mélyebb megértése, valamint a képalkotó diagnosztikai módszerek fejlődése új alapokra helyezte.

A munkaképesség az egyén testi és lelki egészségi állapotának és funkcionális képességeinek azon mértékét írja le, amely lehetővé teszi, hogy az érintett az adott munkahelyi környezetben megfelelő tevékenységet végezzen.