A személyre szabott fájdalomcsillapítás a fájdalom erőssége és jellege mellett számos egyéb szempont, köztük a fennálló vagy a kórtörténetben szereplő alapbetegségek figyelembevételét is igényli. Az analgetikus létrának már az első lépcsőjén is analgetikumok és nemszteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) hatóanyagok széles kínálata áll rendelkezésre. Az NSAID-ok – az analgetikumokhoz képest – jelentős gyulladáscsökkentő potenciállal is rendelkeznek. Ugyanakkor, az NSAID-okra sem szabad egységes kategóriaként tekinteni. Az egyes NSAID-ok ciklooxigenáz-1 és -2 enzimek irányába mutatott affinitása iránymutató a hatóanyagok gasztrointesztinális, illetve kardiovaszkuláris biztonságossága tekintetében.
Az internet és az okoseszközök robbanásszerű elterjedése az elmúlt két évtizedben alapvetően átalakította a mindennapi életet. A digitális technológiák előnyei mellett egyre nagyobb figyelem irányul a túlzott vagy maladaptív internethasználat lehetséges egészségi következményeire is.
Az agy, az agyhártyák és a gerincvelő fertőzései gyors állapotromláshoz, maradandó neurológiai károsodáshoz vagy akár halálhoz vezethetnek, ezért a gyors felismerés és az időben megkezdett kezelés alapvető jelentőségű.
A május 30-i rendezvény célja, hogy a páciensek, a hozzátartozók és az érdeklődők választ kapjanak kérdéseikre, ezzel is segítve az előítéletek csökkentését.
A Parkinson-kórban szenvedő betegek kb. 14-40%-ában észlelhetőek az impulzus kontroll zavar (ICD) tünetei. Ezen tünetek szűrése, felismerése a gondozó neurológus számára kiemelt jelentőségű, hiszen az érintett egyén mind saját magára, mind a környezetére veszélyt jelenthet. Az ICD kialakulásának legfontosabb rizikófaktorai a férfi nem, a korai betegségkezdet, a fiatal életkor, valamint a dopamin agonista gyógyszerek szedése. Az ICD kezelése kapcsán elsődleges a dopamin agonista gyógyszer fokozatos dóziscsökkentése, lehetőség szerint elhagyása.