Az alapellátás megerősítése és a háziorvosok kapuőri szerepének hangsúlyozása már a 2010-es évek közepétől központi eleme volt a hazai egészségpolitikai stratégiának, ám a konkrét lépések – különösen a modern gyógyszeres terápiák kapcsán – sokáig várattak magukra. Ebben 2026 február 1-je hozott áttörést, amikor hatályba lépett a háziorvoslásban mérföldkőnek számító rendelet, amellyel érdemben bővítették az alapellátók vényírási jogosultságait.
Míg világszerte a CKM-szindróma koncepciója adott új lendületet a diabetológiának, idehaza a háziorvosi kompetenciarendelet hozott áttörést – hangzott el többek között a XXVII. Budapest Diabetes Szimpóziumon, a Magyar Diabetes Társaság (MDT) évnyitó tudományos ülésén.
A cukorbetegség korunk egyik leggyorsabban terjedő népbetegsége. Magyarországon több mint 1 200 000 cukorbeteg él, és legalább 20%-nak van valamilyen szemészeti szövődménye.
Korunk egyik legnagyobb súlyú és jelentőségű betegségcsoportja a cukorbetegség, ami jelenleg a betegek számát és a kapcsolódó betegségeket is tekintve világjárványnak tekinthető.
A CTLA4-, PD1- és PDL1-gátlók egyre szélesebb körben alkalmazott immunellenőrzőpont-gátlók az onkológiában. Alkalmazásukkal igen tartós és kifejezett javulást tapasztalunk a túlélési mutatókban. Mellékhatásukként autoimmun betegségek is megjelenhetnek, melyek miatt a mellékhatás-menedzsmentben szemléletváltásra volt szükség.
A perifériás idegrendszeri érintettség jeleként gyakori tünet a neuropátia, mely az újonnan diagnosztizált 2-es típusú cukorbetegekben gyakran már a betegség felismerésekor jelen van. Neurofiziológiai vizsgálattal a betegség már a korai stádiumban, klinikai tünetek nélkül is kimutatható.