A felmérésből kiderül, hogy 10 éves távlatban a magyarok szerint fognak leginkább bevetni robotokat az egészségügyben.

A magyar felnőttek több mint fele soha nem sportol, és ezt a legtöbben azzal indokolják, hogy nincs kedvük hozzá, illetve nincs idejük rá.

Kedvezőtlen étkezési és fizikai aktivitási szokások, romló szerhasználati és egészségi állapot mutatók figyelhetők meg a serdülőkorú iskolások körében.

Az elmúlt évtizedekben sokan és sokszor szorgalmazták az egészségtan bevezetését a nemzeti alaptantervbe, ha ez megvalósult volna, valószínűleg a szűréseken is lényegesen többen vennének részt.

Csupán 10%-unk eszi meg zöldségből és gyümölcsből az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott mennyiséget.

Az elmúlt 6 hónapban ötből négy ember vett igénybe magánegészségügyi szolgáltatást, miközben a válaszadók több mint harmada 50 és 100 ezer forint közötti összeget költött e célra.

Ötből négy magyar használja az e-receptet, a páciensek kétharmada pedig kért már online vizsgálati időpontot, derül ki az SE kutatásából.

Magyarországon is versenyhátrányba kerülnek azok a munkavállalók, akik nem képesek alkalmazni a mesterséges intelligenciát (MI).

A családorvosok május 19-i világnapja alkalmából a Háziorvosok Online Szervezete (HAOSZ) közleményt tett közzé.

Azokhoz a munkáltatókhoz térnek vissza motiváltan, felkészülten a munkavállalók a szülés után, amelyek a szabadság idején is tartották a kapcsolatot a dolgozóikkal.