A génszerkesztés embriókban elvileg lehetőséget adhatna arra, hogy a súlyos genetikai betegségeket hordozó szülők egészséges gyermeket vállalhassanak, ám a módszer még nem biztonságos.

Az új generációs katéteres szívmotort, amely percenként öt és fél liter vért tud a keringésbe pumpálni, először alkalmazták Magyarországon.

A 3D modellek akár próbabeavatkozásokhoz is használhatók, lehetővé téve a műtéti technikák előzetes gyakorlását, például a csavarok vagy fúrási pontok optimális helyének meghatározását.

A szegedi elektrofiziológiai szívkatéteres laborban végeznek az országban először mágneses katéternavigációval beavatkozásokat.

Ötvenhárom gyermek fogant Belgiumban egy genetikai rendellenességet hordozó dán donor hímivarsejtjeiből, 39 anyánál.

Egy nemzetközi kutatócsoport elsőként mutatta meg atomi részletességgel, hogyan kapcsolódik a magyar fejlesztésű kariprazin az agy dopamin D3 receptorához.

A Tokiói Tudományegyetem kutatói egy friss vizsgálatban arra a következtetésre jutottak, hogy az önmagában jelentkező, túlzott harapási erő nem idéz elő alveoláris csontvesztést, azonban periodontitisszel együtt jelentősen súlyosbítja azt.

Egyes külföldi centrumok a piaci rést kihasználva szólítják meg az idősebb korosztályt, ami orvosi, etikai és anyagi kérdéseket is felvet, írja az Mfor.

Magyarország első robotikus szívritmuszavar-kezelő központja kezdte meg működését a Szegedi Tudományegyetemen.

Magyar kutatók olyan MI-n alapuló kamerarendszert fejlesztettek ki, amely vezetékek és fizikai szenzorok nélkül képes folyamatosan monitorozni a koraszülötteket az inkubátorban.