A vírusok együttműködve képesek legyőzni a baktériumok ellenük kifejlesztett védekező rendszerét, a napjainkban génszerkesztésre használt CRISPR-rendszert. A felfedezés segítheti a fágterápia fejlesztését és a humán vírusinfekciók elleni védekezést.
Hogyan változik bakteriális és virális mikrobiomunk az életünk első két éve során? A Nature Medicine tanulmánya számos eddig ismeretlen, velünk élő vírusfajtát is bemutat.
A legelterjedtebb vírus az ember belében, eddig azonban még a létezéséről sem tudtunk. A felfedezése alátámasztja azt a nézetet, miszerint a vírusok lehetnek a bélrendszer urai, a bélben élő baktériumközösség szabályozói.
Nem fél többé a macskától a toxoplazmával fertőzött egér, még azután sem, hogy meggyógyult. Az egysejtű élősködő tehát maradandó agyi elváltozást okozhat - derült ki amerikai kutatók kísérleteiből.
Egy nottinghami vizsgálat szerint a Bdellovibrio, amely egy ragadozó baktérium, jelentősen csökkentette a madarak belében elő Salmonellák számát és ártalmatlan volt akkor is, ha a tyúkok megették. A szakértők úgy vélik, a Bdellovibriót élő antibiotikumként lehet felhasználni egyes fontos emberi és állati patogének, például az E. coli ellen, s valószínűleg alkalmazható lesz antibiotikus gyógyszerek alternatívájaként, ami igen fontos, hiszen a gyógyszerrezisztencia az emberekben és az állatokban is egyre nagyobb probléma.
Az MTA-ELTE Ökológiai és Elméleti Biológiai Kutatócsoport munkatársa, dr. Czárán Tamás evolúcióbiológus matematikai modellek segítségével kutatja, hogy milyen körülmények között alakul ki kooperáció baktériumok között...
Az MTA-ELTE Ökológiai és Elméleti Biológiai Kutatócsoport munkatársa, dr. Czárán Tamás evolúcióbiológus azt kutatja matematikai modellek segítségével, hogy milyen körülmények között alakul ki kooperáció baktériumok között.
Brit tudósok bizonyították az evolúció egyik eddig csak elméletben létező alaptételét, amely szerint a fajok egymásra hatása sokkal jelentősebb az alkalmazkodás folyamatában, mint az élőlényt körülvevő környezet változása.
Az evolúció segítette az emberi fajt az ön- és fajfenntartásban, ez tette lehetővé a túlélést, ugyanakkor kutatók szerint egyben felelős is az ember számos kínjáért, a modern kor betegségeiért. Egy 2009-es Gallup-felmérés szerint az amerikaiak 44 százaléka hiszi, hogy isten mai formájában teremtette meg az embert nagyjából 10 ezer éve. Közülük sokan vélik úgy, hogy az emberi test tökéletesen tervezett. A tudomány – a biológia, az antropológia, a paleontológia és a genetika – álláspontja azonban az, hogy a XXI. század emberének teste merő kompromisszum: maga az evolúció „buherálta” ilyenné, miközben őseink a mindig változó körülményekhez adaptálódtak.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?