Egyéves, átfogó vizsgálatot indítottak a mesterséges intelligencia és a mentális egészség összefüggéseinek feltérképezésére, küzli az ATV.

Az orvosok mintegy fele mutat depressziós tüneteket, ami strukturális okokra vezethető vissza, ezért a problémára rendszerszinten kell tekinteni. Többek között ez is elhangzott a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) kongresszusán, ahol az orvosok mentális egészsége került górcső alá.

A metabolikus neuropszichiátriai terápiák a hatékony gyógyszeres és pszichoterápiás kezelési eszköztár kiegészítéseként új intervenciós modalitásokat kínálnak a metabolikusan aktív gyógyszerelés bevonása mellett a diétás ketózis, a terápiás böjtkezelések, az irányított testedzés és a kontrollált étrend-kiegészítés alkalmazásával.

Súlyos nehézségekkel nézünk szembe. A szakemberek hiánya, a pszichiátriai ellátás létesítményeinek az elmaradása az egészségügy többi részéhez képest, az infrastruktúrának a minősége jelent komoly gondot – nyilatkozta lapunknak dr. Szekeres György, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke.

Egy új kutatás molekuláris szinten tárta fel a borsónyi méretű agyterület szerepét, amelyet már korábban is több pszichiátriai zavarral hoztak összefüggésbe.

A mesterséges intelligencia (MI) új lehetőségeket teremt a pszichiátria és a pszichoterápia területén. A jövő ígérete a hibrid modell, ahol az emberi empátia és az MI számítási kapacitása egymást kiegészítve szolgálja a mentális egészségügyi ellátás fejlődését.

A Parkinson-kórban jelentkező affektív tünetek, valamint a kognitív funkciók, a percepció és a gondolkodás eltéréseinek korai felismerése kulcsfontosságú mind az alapbetegség, mind az ahhoz társuló pszichés jelenségek optimális kezelése szempontjából. A különböző pszichiátriai tünetek kóreredete nem teljesen tisztázott, ugyanakkor a páciensek jelentős hányada szenved olyan tünetektől, melyek sokszor aluldiagnosztizáltak.

Az online szorongás napjainkra a mentális egészség egyik legsürgetőbb kihívásává vált – hangsúlyozták a Nyomás alatt – Szorongásaink a valós és a virtuális térben című konferencián.

A szédülés és egyensúlyzavar a klinikai gyakorlat gyakori, heterogén eredetű tünetegyüttese. A differenciáldiagnosztika a jóindulatú perifériás kórképektől az életet veszélyeztető centrális okokig terjed, ezért strukturált megközelítést igényel. A szédülés ellátásának kulcsa a szindrómaalapú triázs, a standardizált bedside tesztek szakszerű alkalmazása, a célzott képalkotás és a bizonyítékokon alapuló, lépcsőzetes terápia. 

A kényszer megítélése komplex kérdés, de ez nem teljes beavatkozásmentességet jelent, írja az ElitMed-en Kussinszky Anikó.