A Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet átvilágításának eredményeiről beszélt az RTL Híradónak az új főigazgató.

Az MTA Biztos hang című podcastjának új adásában Szemelyácz Jánossal, a Magyar Addiktológiai Társaság elnökével Simon Tamás és Gilicze Bálint beszélgetett.

A Lelki egészség világnapja alkalmából a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum arra hívja fel a figyelmet,hogy a lakosság mentális terheltsége aggasztó mértéket öltött.

Váradi Enikőt, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatóját a Kossuth Rádió Felkelő című műsorában kérdezték.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Túl későn, túl keveseknek jut segítség, ezért rendszerszintű változás kell a mentális ellátásban – mondta Unoka Zsolt az MTA podcastjében.

A biztonságos betegellátás nem ér véget a rendelő vagy a kórház ajtajában, a krónikus betegek számára pedig éppen az ellátások közötti rések jelenthetik az egyik legnagyobb kockázatot.

A függőség jelei után most a konkrét segítséghez vezető utat mutatja meg a Médiaunió kampánya alkohol-, drog-, képernyő- és játékfüggőség témakörben.

Az öngyilkosság megelőzésének világnapján az MTI kérdezte Tóth Mónika Dittát, az SE Magatartástudományi Intézetének adjunktusát.

A táplálásterápia a modern, bizonyítékokon alapuló orvosi ellátás alapvető eleme, amelynek célja az egyén aktuális igényeihez igazított energia- és tápanyagszükséglet biztosítása. Napjainkban a komplex betegellátás alapvető részét képezi; a mortalitási valamint morbiditási mutatókra gyakorolt hatása messze túlmutat a klasszikus értelemben vett “alultápláltság” rendezésén. Nemzetközi ajánlások és irányelvek hangsúlyozzák, hogy a nem megfelelő tápláltsági állapot már a betegségek korai stádiumaiban befolyásolja a prognózist, növeli a szövődmények előfordulását és rontja az életminőséget. Az alapellátásban dolgozó egészségügyi szakemberek kulcsszerepet töltenek be a veszélyeztetett betegek azonosításában, a táplálásterápia indikációjának felállításában és a hosszú távú gondozásban.