Franciaország február 10-én és 11-én globális csúcstalálkozót szervez Párizsban a mesterséges intelligenciával kapcsolatos cselekvésért.

Megkezdődött a világjárványra való felkészültséggel kapcsolatos stratégiai kutatási és innovációs menetrend (SRIA) nyilvános konzultációja.

Fókuszban a ritka betegségek kezelésére irányuló összehangolt európai politika, megerősített, együttműködő egészségügyi rendszerek.

Nem lesz prioritás az egészségügy, amíg nem válik a parlamenti választásokat meghatározó témává – hangzott el többek között a Magyar Orvosi Kamara (MOK) II. Kongresszusán.

Kaposvárott hazai és nemzetközi viszonylatban is egyedülálló rendszert hoztak létre a lakosok onkológiai ellátásáért, közli az Economx.

Európában és Magyarországon is a legtöbb ember szív- és érrendszeri kórképekben veszíti életét. Mindez cselekvésre sarkall. Az Európai Unió prioritásai között szerepel a kardiovaszkuláris egészség mutatóinak javítása, amely tagországi összefogást és nemzeti szinten történő cselekvést sürget. E törekvés jegyében és a kardiovaszkuláris megbetegedések visszaszorítását kiemelt prioritásként kezelő magyar EU-elnökségi félévhez kapcsolódóan rendezték meg Budapesten a „Együttműködés a kardiovaszkuláris egészségért: Klinikai ismeretek és az EU szakpolitikáinak és legjobb gyakorlatainak összehangolása” című nemzetközi konferenciát.

A stressz a mindennapi élet elkerülhetetlen része. A férfiak és a nők azonban eltérő módon reagálhatnak a stresszre. A nemi különbségek a stressz teljes folyamatára hatással vannak, onnan kezdve, hogy ki mit érez stresszesnek, és ez milyen biológiai és pszichológiai hatásokat vált ki, azon keresztül, hogy milyen megküzdési módszereket használnak a férfiak és a nők, egészen odáig, hogy milyen káros egészségügyi hatásai lehetnek a stressznek.

Miközben a döntéshozók számára a gazdasági növekedés a legfőbb cél, kérdés, hogy a hazai nagy ellátórendszerek, így az egészségügy, az oktatás vagy a szociális szféra felkészült-e arra, hogy a megfelelő humántőke hátteret biztosítsa ehhez.

Míg az orvoslétszámot sikerült növelni a rezidensprogramok bevezetésével, az ápolóhiány azonban egyre égetőbb. Erre utal az is, hogy mind több kórházban alkalmaznak szakképzetlen nővéreket.

A G7 sorozatában ezúttal Hegedűs Zsolt, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának  elnöke mondja el, mitől tudna jól együttműködni a magán- és közfinanszírozott ellátás.