Elavult jogszabályok és szakmai irányelvek, nem megfelelő finanszírozás, szakember- és eszközhiány egyaránt nehezíti idehaza a meddőséggel összefüggő kezeléseket. A közeljövőben azonban jelentős változásokat tervez a kormány.
Az onkológiai kezelés előtt az egyik petefészket vagy annak egy részét laparoszkópos műtéti úton eltávolítjuk, és az ováriumszövetet lefagyasztjuk. A későbbiekben felolvasztás után a petefészekszövet visszaültethető, és így lehetőség adódik arra, hogy a petefészekben fejlődő petesejtek életképességüket megőrizzék.
Megszületett a 80. olyan baba, aki a néhány napos embriókon végezhető vizsgálatnak köszönhetően nem örökölte a családjában előforduló genetikai rendellenességet.
Szemben egy kormányhivatallal, az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) és a szaktárca nem támogatja a magzatkezdemények beültetés előtti genetikai szűrését, írja az mno.hu.
Konkrétan meg nem nevezett publikációkra és bennük foglalt valótlan állításokra reagált csütörtöki közleményében az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT).
Idéntől mesterséges megtermékenyítés esetén itthon is lesz lehetőség az embrió genetikai vizsgálatára, még a méhbe való beültetés előtt – közölte az Origo.
Mesterségesen megtermékenyített petesejtek közül választottak ki egészségest – genetikai alapon, s ezzel megakadályozták, hogy olyan gyerek szülessen, akinél nagy valószínűséggel fiatal felnőttkorban rák fejlődött volna ki. Ám átlépték a Rubicont, hisz felvetődik a kérdés: a születés előtti genetikai szűrésnél hol húzható meg a határ?
ISPD 2004 konferencia Budapesten
Június 24. és 27. között zajlott a Semmelweis Egyetem Baross utcai Női Klinikáján a prenatális diagnosztika és terápia 12. nemzetközi kongresszusa.
Folyamatos fejlődés figyelhető meg a kezdeti empirikus tanácsadástól a kromoszóma-rendellenességek kimutatásán keresztül a preimplantációs és prediktív diagnosztikáig – foglalta össze záró előadásában a házigazda Papp Zoltán professzor a genetikai tanácsadás és a magzati diagnosztika terén az utóbbi 30 évben végbement változásokat.
A hagyományos, invazív mintavételi módszerekkel zajló prenatális diagnosztika máig a legmegbízhatóbb és legszélesebb körben alkalmazott módszere a genetikai betegségek megelőzésének. Az elmúlt években bővült a kimutatható monogénes betegségek köre. A módszer jövőjének kérdése, hogy olyan betegségek esetén, amikor a kimutatható genetikai elváltozás csak hajlamra utal, elvégezhető-e a diagnosztikai próba, és a pozitív lelet indokolhatja-e a terhesség megszakítását.
Az egyik legígéretesebb lehetőség a magzati sejtek és nukleinsavak kimutatása az anyai keringésből. A méhlepényen keresztül bekerülő magzati sejtek dúsítás után, polimeráz láncreakcióval (PCR) kimutathatók az anya véréből.
A magzati DNS vagy RNS alkalmas lehet a monogénes betegségek szűrésére, illetve bizonyos terhességi kórképek (például a preeklampszia) prognosztizálására. Ennek kutatására jött létre az Európai Unió által támogatott SAFE projekt, amely a módszer elterjesztését hivatott elősegíteni. Az anya és a magzat közötti sejt- és nukleinsavtranszport immunológiai vonatkozásai az utóbbi években kerültek a kutatás előterébe. A terhesség során az anyai szervezetben magzati eredetű, a magzatban pedig anyai eredetű sejtek keringenek, amelyek a születés után is perzisztálnak a keringésben. Ezek a sejtek a gazdaszervezetben chimerismust okoznak, amely bizonyos immunológiai betegségek kialakulását segíthetik elő.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?