Az obesitas kialakulásának okai sokrétűek, genetikai, környezeti és pszichológiai tényezők egyaránt szerepet játszanak a folyamatban. Az iparosodott országokban a táplálkozási szokások megváltozása, a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának növekedése, a fizikai aktivitás csökkenése, valamint a mozgásszegény életmód vezetett oda, hogy az obesitas és a túlsúly globális közegészségügyi problémává vált szerte a világon, amely számos társadalmi és gazdasági kihívást is jelent.

A toxikus maszkulinitás jelensége egyre nagyobb kihívást jelent a mindennapi orvosi gyakorlatban is, hiszen a különböző szűrővizsgálatokon való részvétel, valamint a krónikus megbetegedések gondozási szükségletei kapcsán a beteg-együttműködést jelentősen rontó tényezőként kell vele számolni. A toxikus maszkulinitás ezenfelül egyre nagyobb figyelmet kap az egyéb területeket érintő társadalmi vitákban is. Az a káros férfinorma áll mögötte, amely szerint a férfiaknak erőseknek, érzelemmenteseknek és önállóknak kell lenniük, még akkor is, ha ez a fizikai vagy a mentális egészségük rovására megy.

A kóros elhízás sebészete nem esztétikai kérdés, hanem az élethosszig tartó diabéteszterápia kezelésének egészség-gazdaságtanilag is hatékonyabb alternatívája. Ezért javasolják a Nemzeti Bariátria Központ létrehozását. 

Az életmódorvoslás az orvostudomány az életmóddal összefüggő krónikus betegségek gyógyításával, megelőzésével és kutatásával foglalkozó, rendkívül holisztikus szemléletű területe, amely nagymértékben támaszkodik a beteg aktivitására és együttműködésére – derült ki a IV. Életmódorvosi Konferencián.

Jó esély van arra, hogy legkésőbb a jövő év elején megnyílnak az RRF-források az egészségügy számára, mondta Takács Péter az InfoRádióban.

Van az alapellátásnak van olyan szegmense, amelyet egyelőre nem sikerül megfelelően díjazni, holott a demográfiai változások és az ellátórendszer átalakítása nyomán egyre nagyobb teher nehezedik rá.

Az Európai Unió Helyreállítási Alapjából (RRF) remélt 70 milliárd forintra vár az alapellátás, hogy végre funkcionálisan is működhessenek a praxisközösségek, ám Békássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos szerint jelentős forrásbevonás nélkül is lehetne néhány azonnali eredményt produkálni.

Megtanultuk, hogy a megfelelő háttérinformációk nélkül bedobált adatokkal sok minden és azok ellenkezője is alátámasztható.

Míg februárban százoldalas dokumentumköteggel, addig múlt héten már csak az ebből kiválogatott legfontosabb öt ponttal érkezett a Magyar Orvosi Kamara (MOK) delegációja arra az egyeztetésre, ahol az ágazat teljes felső vezetése képviseltette magát Pintér Sándor belügyminiszter vezetésével.

Jelenleg a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) lenne a legolcsóbb, legnagyobb hatású és leggyorsabb eredményt hozó beavatkozás az egészségügyben, ám bevezetése pénz híján akadozik – derült ki többek között az IME egészségügyi szaklap konferenciáján, ahol még a PM államtitkára is elismerte: ráférnének az egészségügyre a többletforrások.