Struktúrájában megtartják, működésében és feladataiban azonban alapvetően alakítják át a kollegiális szakmai vezetői hálózatot – jelentette be Darvai László helyettes államtitkár a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) XXXI. Őszi Konferenciáján.

Hozhat-e áttörést a betegelégedettségi platform, a magán- és állami szektor összehangolása, vagy az alapellátás gyökeres reformja egy olyan rendszerben, ahol még a kocsmának sincs valódi alternatívája?

Túl későn, túl keveseknek jut segítség, ezért rendszerszintű változás kell a mentális ellátásban – mondta Unoka Zsolt az MTA podcastjében.

Van a háziorvoshiánynak egy jóval kevésbé látványos oka, amelyről meglepően kevés szó esik: mi történik azzal az idős háziorvossal, aki évtizedekkel korábban jelentős összegért vásárolta meg praxisát, most viszont nem talál rá vevőt?

Az ágazatvezetés egyes intézkedésekből még nem rajzolódik ki, milyen egészségügyi rendszert akar felépíteni a kormány – ezért átfogó ágazati stratégiát sürget Sinkó Eszter, míg Orosz Éva szerint nem feltétlenül kell kész tervet letenni az asztalra.

A korai felismerés, a megfelelő gondozás és az exacerbációk megelőzése csak az alapellátás és a pulmonológiai szakellátás szoros együttműködésével valósítható meg.

Magyarországon 2010 óta 15 százalékkal csökkent a háziorvosok száma, miközben egy háziorvosra már közel 14 ezer beteg jut évente.

Alig maradna hepatológiai beteg, ha egészségesen élnénk – vallja Vitális Zsuzsanna, a Debreceni Egyetem Gasztroenterológiai Klinikájának adjunktusa, akivel nemcsak a népbetegségnek számító zsírmájról beszélgettünk, hanem a hazai egészségügyet fojtogató problémákról is.

Sem a felnőtt, sem a gyermekellátásban nincs betöltetlen praxis, és Csongrád-Csanád megye összességében sem áll rosszul, írja a szeged.hu.

A krónikus gondozási modell alkalmazása, az ennek elvére alapuló, a hazai alapellátásban elindult Krónikus Betegségmenedzsment Program jelentősen javította a magyarországi ellátórendszer hatékonyságát.