Volt pusmogás, volt morajlás, de még harsány kacaj is a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség XXVII. konferenciájának egészségpolitikai fórumán, ahol Takács Péter egészségügyi államtitkár arról is beszélt, jól fogadja a kormány az unortodox ötleteit.

Idén tavasszal bővült a háziorvosi kompetenciák köre, és megjelent az a rendelet is, amely a szakdolgozók által ellátható feladatok listáját tartalmazza. Az aktuális szakpolitikai döntések hatásai mellett az alapellátás napi – avagy évek óta tartó – problémáit is górcső alá vettük Szeszák Ferenc berettyóújfalui háziorvossal.

A Point of Care (POC) tesztek előnye, hogy azonnali eredményt adnak, ami elősegíti a gyorsabb diagnózis felállítását, azonnali terápiás döntések meghozatalát, valamint a betegek pontosabb követését.

Míg korábban a paraszolvencia reményében az állami intézményekbe igyekeztek minél több beteget bevinni az orvosok, a hálapénz betiltása nyomán kiesett jövedelmeiket most a kórház falain kívül igyekeznek legálisan pótolni.

Összesen 43 ezer beteget vonhatnak be a szoros praxisközösségben dolgozó háziorvosok a Krónikus Betegmenedzsment Programba, egy praxis 100 beteget jelenthet, és a projekt egy éves időtartama alatt betegenként 40 ezer, azaz összesen négymillió forintnyi többletfinanszírozást zsebelhet be. Ha viszont valami közbejön, az addig felvett összeget vissza kell fizetni.

Plazmaadásról, az egri kórházról és az otthonápoláskor használt pelenkákról is szó esett a T. Ház keddi ülésnapján.

Jövő nyárig kellene megvalósítani az úgynevezett Krónikus Betegségmenedzsment Programot, szúrta ki a Magyar Közlönyben a 24.hu.

Ezen a napon elismerjük a háziorvosok és az alapellátásban dolgozó szakemberek szerepét az egészségügyi ellátórendszerben.

Az egészségügyi reform kulcskérdéseiről is írt Lányi András író, filozófus a Válasz Online-on közölt, kilenc fejezetből álló dolgozatában.

A Népszava Sinkó Eszter egészségügyi közgazdászt, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság elnökhelyettesét kérdezte.