A depresszió (gyakoriság vonatkozásában egyszeri vagy visszatérő depressziós epizód, súlyosság tekintetében minor vagy major depresszió) változó súlyosságú pszichológiai, szomatikus és vegetatív tünetekkel járó, az életminőséget negatívan befolyásoló, hónapokig tartó, gyakran krónikus vagy visszatérő betegség, amelynek az egyénre, a családra és a társadalomra nézve is súlyos szenvedést okozó kihatásai vannak. Hasonlóképpen definiálhatjuk a szorongásos betegségeket is (generalizált szorongás, agorafóbia, pánikbetegség, szociális szorongás zavar, egészségszorongás, poszttraumás stressz zavar, és ide sorolhatjuk az egyébként külön csoportba tartozó kényszerbetegséget is).

A pszichiátria magyar és nemzetközi szervezetei konzekvensen igyekeznek tájékoztatni a közvéleményt és az egészségügyi hatóságokat a depressziós zavarok egyre növekvő jelentőségéről. 2005 és 2015 között Európában a depresszióval élő emberek száma 18%-kal nőtt, 2030-ra pedig a fejlett országokban az elmúlt évtizedek trendjeit alapul véve a legnagyobb betegségterhet okozó állapottá fejlődik.

A daganatos betegek önmaguk is tehetnek a kilátások javulásáért – hívja fel a figyelmet a Rákgyógyítás Magazin.

A rheumatoid arthritis, mint krónikus autoimmun betegség bio-pszicho-szocio-spirituális szemléletét mára minden szakember elfogadta, a gyakorlat mégis messze jár az evidencián alapuló ajánlásoktól.

A fejfájás a mindennapi orvosi gyakorlatban az egyik leggyakrabban előforduló panasz. A Nemzetközi Fejfájás Társaság klasszifikációja alapján megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos fejfájásbetegségeket, valamint a neuropátiák és az arcfájdalmak csoportját (1. táblázat). A jó orvoslás első lépcsője a korrekt diagnózis felállítása, melyhez elengedhetetlen a kórelőzmény pontos felvétele, a diagnosztikus kritériumrendszer ismerete és a differenciáldiagnosztikai szempontok követése.

A hálózati metaanalízis tanúsága szerint refrakter epilepsziában a leghatékonyabb szer a topiramát volt, míg a levetiracetam kiegyensúlyozott hatékonyságot és tolerálhatóságot nyújtott a betegeknek.

Az átlagpopulációban a járvány új pszichés tünetek megjelenéséhez, valamint a meglévő pszichiátriai betegségek súlyosbodásához vezet. A fertőzéstől való félelemhez a megbetegedettek hibáztatása társul.

Alvási problémákat okoz a koronavírus-járvány az egészségügyi dolgozók körében és ennek további következményei is lehetnek, közli az InfoStart.

Miért fontos, hogy ha elkerülni nem is tudjuk, de megpróbáljuk legalább ellensúlyozni a hosszan fennálló stressz következményeit?

A vizsgálat elsőként nyújt evidenciát a vareniklin, a bupropion és a nikotin tapasz összehasonlító hatékonyságára vonatkozóan pszichiátriai betegséggel vagy anélkül élőkben, kettős vak módon, mindhárom kezelést placebohoz viszonyítva.