Az mta200.hu akadémiatörténeti sorozatának új részében Zsidi Bernát, az Akadémiai Levéltár munkatársa azt mutatja be, hogyan vált az 1989-es rendszerváltozás folyamataiban a Magyar Tudományos Akadémia „főtényezővé”.

Takács Péter elmondta, hogy több fővárosi egészségügyi intézménynek részesülnie kellene a felzárkózási és helyreállítási alap forrásaiból.

Az egészségügyi reform kulcskérdéseiről is írt Lányi András író, filozófus a Válasz Online-on közölt, kilenc fejezetből álló dolgozatában.

Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia 199., ünnepi közgyűlése a gróf Széchenyi István által alapított, idén 200 éves intézmény székházában.

A WHO, a családtámogatás, a kábítószerek és a fővárosi Szent János Kórház is szerepelt a T. Ház témái között a parlamentben.

Brüsszel és a Tisza párt "sunyi kis alkuja" gátolja és lassítja az egészségügy területén a kivitelezési folyamatokat, mondta az egészségügyi államtitkár.

A kötelező oltásokról, a magán- és közfinanszírozott egészségügyről és a digitális diktatúráról is szó esett hétfőn a T. Házban.

Az egészségügy erős kampánytéma lesz – prognosztizálta Takács Péter egészségügyi államtitkár a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) XXXVII. Kongresszusát záró egészségpolitikai fórumon, ahol dübörgő digitalizációról, tolerálható adósságállományról és fel nem adott harcról is beszélt.

A HPV elleni átoltottság növelésével, hatékony szűrési módszerek alkalmazásával és a lakosság egészségtudatosságának növelésével néhány évtizeden belül teljesen felszámolható lenne a méhnyakrák, azonban a hazai epidemiológiai adatok szerint még nem állunk nyerésre a döntően vírus okozta daganatos megbetegedés leküzdésében.

A 2025-ben 200 éves MTA egyik legfontosabb küldetése, hogy továbbra is hiteles forrás, biztos tájékozódási pont maradjon a társadalom számára.