Az otthoni oxigénterápia új korszaka elhozta a valódi szabadságot a rászorulók részére. A modern, hordozható oxigénkoncentrátorok (portable oxygen concentrator – POC) végleg kiváltják a nehéz, merev oxigénpalackokat. Mivel a környezeti levegőből állítják elő az oxigént, sosem fogynak ki, nem igényelnek újratöltést, ráadásul alacsony súlyúak, akkumulátoros kivitelük révén bárhová szabadon magunkkal vihetők. A rendszer előnyeiről Dr. Varga Jánost, a Semmelweis Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikájának professzorát kérdeztük.

A krónikus vesebetegség (CKD) napjaink egyik legjelentősebb, mégis súlyosan aluldiagnosztizált népbetegsége. A fenntartható egészségügyi ellátás érdekében a hangsúlynak a proaktív szűrésre és a korai kombinált terápiára kell áthelyeződnie.

 Múlt héten egy interjúban beszéltem arról, milyen nyomás nehezedett az egyetemre, hogy politikai kapcsolatokra hivatkozó vállalkozások jussanak megbízásokhoz. Az élelmezés története mutatja, hogy a szakmaisághoz való ragaszkodás pénzben is megérte.

Rekordot döntött az oltásmentesítési eljárások és perek száma, 2026 első félévében már több közigazgatási per indult, mint a teljes előző évben. A Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) XXXI. Őszi Konferenciáján az is kiderült, hogy visszájára sült el a márciusi törvénymódosítás.

A folyamatos glükózmonitorozás ma már nemcsak a glükózszint követését, hanem a várható változások előrejelzését is lehetővé teszi. Az Accu-Chek SmartGuide CGM-rendszer intelligens funkcióival a diabétesszel élők mindennapjait és a kezelőorvosok munkáját egyaránt támogatja.

A kognitív károsodások a sclerosis multiplex (SM) leggyakoribb, de legkevésbé látható tünetei közé tartoznak. 

A bimatoproszt mind a nyomásfüggő, mind a nem nyomásfüggő elfolyás révén fokozza a csarnokvíz elfolyását, miközben nincs jelentős hatással a csarnokvíz termelődésére. 

A mikrobiomot megcélzó bőrápolási készítmények ígéretes kiegészítői lehetnek a hagyományosan alkalmazott széles spektrumú antibiotikumoknak.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Elsőként a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórházban, Kecskeméten alkalmazták az új típusú, életmentő véralvadékoldó gyógyszert.