Jelen cikkben az életből merített esettanulmányokkal próbálom szemléltetni azon differenciál diagnosztikailag nehéz, illetve terápia rezisztens eseteket, ahol a háziorvos által adott terápiák nem működtek és végül a diagnózist bőrgyógyász állította fel, illetve indította el az adekvát terápiát.

Az atopiás dermatitis (AD) a gyermekek 5–20%-át érinti világszerte. Az AD gyakori klinikai jelei (pruritus, xerosis, lichenification stb.) jelentős mértékben befolyásolják az érintettek pszichés állapotát és élet minőségét is. Ez különösen igaz a gyermekkori AD eseteire.

A ritka betegség tárgyalásakor érintjük az epidemiológiai adatokat, a kóroktanban elért előrelépéseket, a tünettant, illetve a diagnosztikát, végezetül pedig a kimenetelt érdemben befolyásoló legújabb (mint például IL-6 elleni, anti-CD20 antitestek) terápiás lehetőségeket.

A cutan lymphomák nem specifikus klinikai képet mutató, emiatt nehezen felismerhető kórképek, a pontos diagnózishoz szükséges a bőrgyógyász és a patológus szoros együttműködése.

A bőrgyógyászati mellékhatások időbeni felismerése miatt fontos a folyamatos bőrállapot-felmérés és a HU-t szedő betegek szigorú fényvédelme.

Az intravénás immunglobulin-terápiát évtizedek óta alkalmazzák immunhiányos állapotokban és fertőző betegségekben. Napjainkban széles körben elterjedt indikáción túli (off-label) kezelési lehetőséget jelent bőrgyógyászati kórképekben is, beleértve különböző autoimmun bőrbetegségeket és a toxikus epidermális nekrolízist.

Az akut reumás láz (RL) az ízületek és a kötőszövetek gyulladásos betegsége, mely esetenként érintheti a szívet és a központi idegrendszert is. A kórkép hátterében az áll, hogy a szervezet autoimmun reakcióval válaszol az A csoportú Streptococcus által okozott fertőzésre, ami leggyakrabban pharyngitist jelent.