A sürgősségi differenciáldiagnózis célja a súlyos, tüneti fejfájások mielőbbi felismerése és a megfelelő ellátási út kijelölése, melynek kulcsa a részletes anamnézisfelvétel és az alapos fizikális vizsgálat.
A hazai pulmonológiai rehabilitációval foglalkozó központokban született közleményekből tallózva röviden bemutatjuk, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), intersticiális tüdőbetegségek (ILD), idiopátiás tüdőfibrózis (IPF), illetve tüdőtranszplantáció esetén milyen eredmények érhetők el pulmonológiai rehabilitációval.
2015. november 1. óta a jogszabályváltozásnak köszönhetően az oxigénkoncentrátorok hozzáférése jelentősen könnyebbé vált, a Nemzeti Egészségbiztosítási Pénztár kölcsönzéses formában támogatja a hozzájutást. A nemzetközi és a hazai gyakorlatban egyaránt a házi oxigénterápia legelterjedtebb, legkorszerűbb, legköltséghatékonyabb módja az oxigénkoncentrátor használata.
A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) magas prevalenciájú kórkép, amelyet leginkább irreverzibilis alsó légúti obstrukció jellemez. A betegség következményeként megnőhet a reziduális térfogat, a mellkas hyperinflálódik, a légzési térfogat megtartása érdekében a belégzés erőteljesebb lesz, a belégző izmok fiziológiás mozgástartománya beszűkül, ami az izmok kedvezőtlen remodellingjéhez vezethet.
A rekeszizom vagy diaphragma az elsődleges belégző izom az emberi szervezetben. A rekeszizom funkciói azonban túlmutatnak a légzésben betöltött szerepén. Sokrétű feladatából eredően a diszfunkciói komoly tüneteket okozhatnak a légzésben, a vér- és nyirokkeringésben, az emésztésben és a posturális stabilitásban egyaránt.
A légzőizomtréning (IMT) klinikailag releváns mértékben képes javítani mind a radioaeroszol-depozíciót, mind a tüdőperfúziót poszt-Covid–19- szindrómás betegeknél. Klinikai vizsgálati eredmények alátámasztják az IMT pulmonológiai rehabilitációba integrálásának fontosságát az inhalált hatóanyagok depozíciójának javítása és a perfúzió növelése céljából.
A rheumatoid arthritis nemcsak az ízületeket, hanem a tüdőt is támadhatja, sokszor észrevétlenül. A betegség légzőszervi szövődményei változatosak, a tünetmentes elváltozásoktól a súlyos, életminőséget és túlélést is befolyásoló kórképekig terjednek. A modern diagnosztika és célzott kezelések lehetőséget adnak a tüdőérintettség korai felismerésére és hatékonyabb kezelésére.
Nincs benne a köztudatban, pedig a jeleit mindannyian tapasztaljuk: az RSV átlagosan 4-8 héttel korábban kezd el járványszerűen terjedni, mint az influenza. De melyek a jellemző tünetei, mennyire veszélyes, és mit tehetünk a megelőzés érdekében? Cikkünk választ ad a legfontosabb kérdésekre – még épp időben ahhoz, hogy informáltan és tudatosan csökkenthessük a kockázatokat az RSV-szezon kezdete előtt.
A K&H gyógyvarázs kutatásából kiderül, hogyan segítenek a korszerű orvosi műszerek abban, hogy a házi gyermekorvosok minél hatékonyabban azonosíthassák a betegségeket.